A 100 első olvasó + sorsolás

Csak nemrég írtam arról, hogy van 50 rendszeres olvasóm. Leírhatatlan örömmel töltött el a tény, hiszen olyan félszegen és tapogatózva, sokszor félve, kétségekkel teli indultam, hogy nem gondoltam volna, eljön az idő, hogy valakik direkt jönnek hozzám, kíváncsiak a főztömre, érdekli őket, amikor valami újat teszek fel a blogra. Emlékszem, éppen Ágnesnek válaszoltam megjegyzésben, hogy nálam nem presztízskérdés, hogy hány rendszeres olvasóm van. És ezzel most is így vagyok.
Még most is alig fogom fel, hogy valamivel több, mint 3 hónap alatt megduplázódott a hűséges olvasóim száma: ma jelentkezett be a 100. olvasóm. És bár szintén leírhatatlan az örömöm, nem azért örülök, mert most már nekem is annyi vagy több van, mint XY-nak, vagy hogy na, megmutattam nektek! Azért örülök, mert, ha ennyien olvasnak, azt jelenti, hogy folytatnom kell a "munkám", van értelme az egésznek! Talán erdélyi specialitásokat keres valaki, talán csak egy ripsz-ropsz összeüthető salátát, esetleg nincs otthon csupán krumplija és szalonnája és nem tudja mit hozzon ki belőlük, és nálam megoldásra lel. Ez a tudat elégséges nekem. És nem mellesleg: szeretem csinálni, kikapcsolódás, feltöltődés, izgalom számomra. El sem tudom képzelni, milyen lenne, ha nem "úgy" főznék, nem fotóznék, nem írnám le a recepteket, és persze, nem szövegelnék - sokszor Ádámmal és Évával kezdve - egy kicsit minden recept előtt. Szóval: életem részévé vált. Hogy meddig, nem tudom. Egyelőre még itthon vagyok, ha majd lesz munkám - azaz állásom, mert munkám így is rengeteg van, és nemcsak a háztartás - akkor nem tudom, mennyire férnek majd meg egymás mellett.

100 rendszeres olvasóm lett. PIROSKA az a bizonyos századik, akinek Piros-konyhája szintén nyitva áll az olvasók előtt. Piroska, köszönöm.:)

Ezenkívül, csak ismételni tudom saját magam. Amit írtam novemberben, most is érvényes: "De, természetesen, éppen annyira hálás vagyok minden egyes hűséges olvasómnak, a tizenhatodiknak és a harminckilencediknek egyaránt - kiegészítve a hatvannegyedikkel és a kilencvenkilencedikkel - , illetve mindenkinek, aki akárcsak egyszer is, valahogy, valamiért az oldalamra jutott. Nincs különbség közöttük. Mindenki épp annyira fontos, mint az első.:) A SZÁZ ELSŐ OLVASÓ.:D:D:D"

Nem akarok mindenáron olvasókat toborozni, látogatottságot növelni, éppen ezért nem hirdettem előre semmiféle nyereményjátékot, de már rég eldöntöttem magamban, hogy a 100.-at meg fogom ajándékozni valamivel. És mi is lenne természetesebb, mint hogy valami olyasmival lepjem meg, ami a konyhámból kerül ki?! Még ki kell gondolnom, hogy melyik süteményem lenne az, ami jól bírná a szállítást, finom, szép, meg minden legyen. (Piroska, egyeztetünk majd...:))

"Olvasói kérésre" úgy döntöttem, hogy lesz egy sorsolás is. Aki hagy (hagyott) egy megjegyzést ennél a bejegyzésnél - rendszeres vagy véletlen olvasó egyaránt - az automatikusan benne lesz a kalapban. A jelentkezési határidő elég rövid lesz, hogy lehetőleg ünnep előtt már mindenki megkaphassa, ezért március 13. éjfélig várom a megjegyzéseket. 14-én sorsolok, 3 emberke nevét húzom ki, és addigra eldől az is, hogy mit készítek. (Ha van még kérdés, javaslat, valamire nem tért ki a figyelmem, szóljatok, legyetek szívesek!)

Most már akkor csak azt kell kiagyalnom, hogy tényleg, mi az, ami bírja az "utazást", nem folyik el, nem törik szét, nem romlik meg, finom, és biztos, hogy nem sülök fel vele. :) Hú, most alaposan feladtátok a leckét!:)