2009. február 22., vasárnap
Hústalan hét
Valahogy úgy adódott, hogy egész héten nem ettünk húst. Csak csütörtökön volt a mindenkori gyorsétel (amit szerencsére nagyon ritkán vetek be), szalmakrumpli kolbásszal. Ez is csak Istvánnak, a lányokkal zöldségkrémlevest ettünk aznap.
Heti lebontásban valahogy így nézett ki.
Hétfőn mártásos krumplit készítettem. Igaz, hogy ez újkrumpliból finom, akkor igazi az íze, de a változatosság kedvéért egyszer-kétszer télen is készítem. Nagyon egyszerű és gyors; sima gulyást készítek, amit végül behabarok tejes-lisztes eresztékkel és tejföllel egy kicsit megsavanyítok. Apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítem.
Kedden zöldséglevest főztem, murokból (sárgarépa), zellerből és hagymából, amit egy kis házi ketchuppal beparadicsomoztam. Különben paradicsomlé vagy püré is jó bele, vagy akár el is maradhat, de így nagyon finom. Vékonylaskát (cérnametélt) is dobtam bele egy-két marékkal. Szárított zellerzölddel ízesítettem. És azt hiszem, hogy ment bele egy lestyános leveskocka is, de már nem vagyok biztos benne.
Szerdára maradt még a levesből és kiegészítettem az ebédet körözöttel töltött gombafejekkel. Kissé kicsik voltak a gombafejek ehhez a fogáshoz, de azért finom lett. A gombafejeket gyorsan átmostam folyó víz alatt és kiszedtem a szárukat (nem szabad eldobni). Kb. 20 deka juhtúrót összekevertem 5 dekányi reszelt sajttal, 1 kisebb fej apróra vágott hagymával, 1 cikk apróra vágott fogkhagymával, 1 kiskanálnyi pirospaprikával, fél kiskanálnyi őrölt köménnyel, sóval és borssal, majd annyi tejfölt adtam hozzá, míg krémes lett, de inkább kemény maradt a massza. Megtöltöttem a gombákat, majd – Kautzky Armandot utánozva – némelyiknek a közepébe egy negyed diót szúrtam. Kb 10-15 percig sütöttem a sütőben, a tepsit csak nagyon vékonyan olajoztam ki.
Itt még sütés előtt.
Csütörtökön, mint írtam, István szalmakrumplit evett kolbásszal, mi pedig zöldségkrémlevest. 1 murkot, egy fél zellert és vagy 4 közepes krumplit megfőztem, majd turmixoltam. Felöntöttem tejszínnel és kiforraltam. Petrezselyemzölldel szórtam meg, sóztam és tálaláskor tejfölt tettünk bele.
Este Melindáéknál virsli- és tortaevés volt. Ebből a tortából:
Pénteken maradék zöldségkrémleves volt és mellé készítettem a Duende-féle szilvalekváros kukoricaprószát, amit nálunk málénak hívnak. De eléggé feledésbe merült étel. Nagyon finom lett, de ha betartottam volna teljesen a receptet, biztos tökéletes lett volna. Nekem kissé száraz lett, de édesített joghurttal ezt jól át lehetett hidalni.
Szombaton megint lazsáltam, mert István csak átutazóban volt itthon, költöztetés közepette Anyuéknál ebédelt. Magunknak ismét krémlevest készítettem, ezúttal gombalevest. Mivel a kicsik gyomra még nem tudja megemészteni az egész gombát, gondoltam, leturmixolva nem lehet baj. 1 nagy hagymát apróra vágtam és kevés olajon megdinszteltem. Rádobtam a karikára vágott gombaszárakat és pár percig együtt pirítottam. Megszórtam egy késhegynyi pirospaprikával, majd öntöttem rá 1-2 kanál vizet, csak épp annyit, hogy a paprika ne égjen meg. Amikor ezt elfőtte, megszórtam 2 ek. liszttel, hamar elkavartam és felöntöttem hideg vízzel. Addig főztem, amíg csomómentes nem lett, ekkor leturmixoltam és tejszínnel felöntve még egyszer felforraltam. Sóztam és pár csepp almaecettel savanyítottam. Pirított kenyérkockákkal ettük, ezenkívül a magam tányérjába még tettem egy kanálnyi hagymás gombát, amit még akkor vettem ki belőle, mielőtt megszórtam volna liszttel.
Úgy elfogyott, hogy csak na! Még Nagyobbikom is jóízűen ette, pedig, ha felismeri, nem eszi meg a gombát.
2009. február 22., vasárnap
Hústalan hét
Valahogy úgy adódott, hogy egész héten nem ettünk húst. Csak csütörtökön volt a mindenkori gyorsétel (amit szerencsére nagyon ritkán vetek be), szalmakrumpli kolbásszal. Ez is csak Istvánnak, a lányokkal zöldségkrémlevest ettünk aznap.
Heti lebontásban valahogy így nézett ki.
Hétfőn mártásos krumplit készítettem. Igaz, hogy ez újkrumpliból finom, akkor igazi az íze, de a változatosság kedvéért egyszer-kétszer télen is készítem. Nagyon egyszerű és gyors; sima gulyást készítek, amit végül behabarok tejes-lisztes eresztékkel és tejföllel egy kicsit megsavanyítok. Apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítem.
Kedden zöldséglevest főztem, murokból (sárgarépa), zellerből és hagymából, amit egy kis házi ketchuppal beparadicsomoztam. Különben paradicsomlé vagy püré is jó bele, vagy akár el is maradhat, de így nagyon finom. Vékonylaskát (cérnametélt) is dobtam bele egy-két marékkal. Szárított zellerzölddel ízesítettem. És azt hiszem, hogy ment bele egy lestyános leveskocka is, de már nem vagyok biztos benne.
Szerdára maradt még a levesből és kiegészítettem az ebédet körözöttel töltött gombafejekkel. Kissé kicsik voltak a gombafejek ehhez a fogáshoz, de azért finom lett. A gombafejeket gyorsan átmostam folyó víz alatt és kiszedtem a szárukat (nem szabad eldobni). Kb. 20 deka juhtúrót összekevertem 5 dekányi reszelt sajttal, 1 kisebb fej apróra vágott hagymával, 1 cikk apróra vágott fogkhagymával, 1 kiskanálnyi pirospaprikával, fél kiskanálnyi őrölt köménnyel, sóval és borssal, majd annyi tejfölt adtam hozzá, míg krémes lett, de inkább kemény maradt a massza. Megtöltöttem a gombákat, majd – Kautzky Armandot utánozva – némelyiknek a közepébe egy negyed diót szúrtam. Kb 10-15 percig sütöttem a sütőben, a tepsit csak nagyon vékonyan olajoztam ki.
Itt még sütés előtt.
Csütörtökön, mint írtam, István szalmakrumplit evett kolbásszal, mi pedig zöldségkrémlevest. 1 murkot, egy fél zellert és vagy 4 közepes krumplit megfőztem, majd turmixoltam. Felöntöttem tejszínnel és kiforraltam. Petrezselyemzölldel szórtam meg, sóztam és tálaláskor tejfölt tettünk bele.
Este Melindáéknál virsli- és tortaevés volt. Ebből a tortából:
Pénteken maradék zöldségkrémleves volt és mellé készítettem a Duende-féle szilvalekváros kukoricaprószát, amit nálunk málénak hívnak. De eléggé feledésbe merült étel. Nagyon finom lett, de ha betartottam volna teljesen a receptet, biztos tökéletes lett volna. Nekem kissé száraz lett, de édesített joghurttal ezt jól át lehetett hidalni.
Szombaton megint lazsáltam, mert István csak átutazóban volt itthon, költöztetés közepette Anyuéknál ebédelt. Magunknak ismét krémlevest készítettem, ezúttal gombalevest. Mivel a kicsik gyomra még nem tudja megemészteni az egész gombát, gondoltam, leturmixolva nem lehet baj. 1 nagy hagymát apróra vágtam és kevés olajon megdinszteltem. Rádobtam a karikára vágott gombaszárakat és pár percig együtt pirítottam. Megszórtam egy késhegynyi pirospaprikával, majd öntöttem rá 1-2 kanál vizet, csak épp annyit, hogy a paprika ne égjen meg. Amikor ezt elfőtte, megszórtam 2 ek. liszttel, hamar elkavartam és felöntöttem hideg vízzel. Addig főztem, amíg csomómentes nem lett, ekkor leturmixoltam és tejszínnel felöntve még egyszer felforraltam. Sóztam és pár csepp almaecettel savanyítottam. Pirított kenyérkockákkal ettük, ezenkívül a magam tányérjába még tettem egy kanálnyi hagymás gombát, amit még akkor vettem ki belőle, mielőtt megszórtam volna liszttel.
Úgy elfogyott, hogy csak na! Még Nagyobbikom is jóízűen ette, pedig, ha felismeri, nem eszi meg a gombát.
6 megjegyzés:
- duende írta...
-
Hú,mennyi finomságot főztél a héten! :)
Én most is végigcsinálom a nagyböjtöt, úgy döntöttem. Már sok éve mindig végigcsinálom, és nagyon jó, a testnek is, a léleknek is.
A tortát te sütötted? Csodaszép! :) - 2009. február 23. 0:44
- sedith írta...
-
Hú, Duende, nagyböjt? Ne haragudj, de nem tudom, hyog ez tulajdonképpen mit jelent... Semmi hús, gondolom, de ezenkívül semmilyen más állati eredetű étel, hozzávaló? Mert mifelénk az ortodoxok közül vannak, akik szigorúan betartják a böjtöt és ilyenkor semmiféle állati eredetű dolgot nem esznek. Nekik rengeteg böjtös időszakjuk van, és határtalan a hétköznapi román asszonyok fantáziája ilyenkor. Nekem nagyon nehéz lenne, ha hosszabb ideig úgy kellene főznöm. Bár lehet, hoyg csak kényelmességből.
- 2009. február 23. 7:49
- sedith írta...
-
Jaj, és a tortát nem én sütöttem. Azt sógornőm rendelte. De nagyon finom volt, kívül tejszínhab, belül meg egy kb. 5 mm vastag piskóta feltekerve, középen pedig tejszínhabos-csokis krém, pici csokidarabokkal. A képen két darab rolád van "összehegesztve".:)
- 2009. február 23. 7:52
- duende írta...
-
Semmi különöset. Én nem szoktam nagy ügyet csinálni belőle. Húst nem eszem és ennyi.
Nem vallási okokból, hanem mert apropója van - tavaszi nagytakarítás. A testnek is kell, nem csak a lakásunknak.
Rájöttem, mi lehetett a gond a prószáddal. Kicsi tepsiben sütötted, és így kétszer olyan vastag lett, mint az enyém. Én a nagy gáztepsiben terítettem el a megadott mennyiséget, így nem lett vastag, és szalonnás. És a tetejét jól meg kell csurgatni zsírral vagy olajjal. Legközelebb csináld a nagytepsiben, úgy az igazi! :)
És kevés ideig elég sütni, nehogy kiszáradjon. - 2009. február 23. 9:51
- sedith írta...
-
Hmm, meglehet, hoyg ez is gond volt, ugyanis a közepe hosszú ideig folyékony maradt, ezért lehet, hoyg tovább sütöttem a kelleténél. A rendes gáztepsit eddig még sosem használtam sütésre, valahoyg nem szoktam. De van ennél jóval nagyobb tepsim, úgyhogy legközelebb majd abban csinálom.
Amúgy meg jól meglocsoltam, vajdarabkákat tettem a tetejére és tejföllel is szinte befedtem. A lekvárom is folyós volt. Teszek is egy képet a sütés előttről. Én is "festettem"!:D - 2009. február 23. 10:17
- duende írta...
-
Láttam! Nagyon csinos! :))
- 2009. február 23. 19:13
6 megjegyzés:
Hú,mennyi finomságot főztél a héten! :)
Én most is végigcsinálom a nagyböjtöt, úgy döntöttem. Már sok éve mindig végigcsinálom, és nagyon jó, a testnek is, a léleknek is.
A tortát te sütötted? Csodaszép! :)
Hú, Duende, nagyböjt? Ne haragudj, de nem tudom, hyog ez tulajdonképpen mit jelent... Semmi hús, gondolom, de ezenkívül semmilyen más állati eredetű étel, hozzávaló? Mert mifelénk az ortodoxok közül vannak, akik szigorúan betartják a böjtöt és ilyenkor semmiféle állati eredetű dolgot nem esznek. Nekik rengeteg böjtös időszakjuk van, és határtalan a hétköznapi román asszonyok fantáziája ilyenkor. Nekem nagyon nehéz lenne, ha hosszabb ideig úgy kellene főznöm. Bár lehet, hoyg csak kényelmességből.
Jaj, és a tortát nem én sütöttem. Azt sógornőm rendelte. De nagyon finom volt, kívül tejszínhab, belül meg egy kb. 5 mm vastag piskóta feltekerve, középen pedig tejszínhabos-csokis krém, pici csokidarabokkal. A képen két darab rolád van "összehegesztve".:)
Semmi különöset. Én nem szoktam nagy ügyet csinálni belőle. Húst nem eszem és ennyi.
Nem vallási okokból, hanem mert apropója van - tavaszi nagytakarítás. A testnek is kell, nem csak a lakásunknak.
Rájöttem, mi lehetett a gond a prószáddal. Kicsi tepsiben sütötted, és így kétszer olyan vastag lett, mint az enyém. Én a nagy gáztepsiben terítettem el a megadott mennyiséget, így nem lett vastag, és szalonnás. És a tetejét jól meg kell csurgatni zsírral vagy olajjal. Legközelebb csináld a nagytepsiben, úgy az igazi! :)
És kevés ideig elég sütni, nehogy kiszáradjon.
Hmm, meglehet, hoyg ez is gond volt, ugyanis a közepe hosszú ideig folyékony maradt, ezért lehet, hoyg tovább sütöttem a kelleténél. A rendes gáztepsit eddig még sosem használtam sütésre, valahoyg nem szoktam. De van ennél jóval nagyobb tepsim, úgyhogy legközelebb majd abban csinálom.
Amúgy meg jól meglocsoltam, vajdarabkákat tettem a tetejére és tejföllel is szinte befedtem. A lekvárom is folyós volt. Teszek is egy képet a sütés előttről. Én is "festettem"!:D
Láttam! Nagyon csinos! :))
Megjegyzés küldése