Édesanyámnak volt nokedliszaggatója és nem gyakran, de rendszeresen készített is nokedlit. Nekem aztán nem volt, de valahogy nem is hiányzott, talán egyszer vagy kétszer ha csináltam galuskát, akkor meg kiszaggattam kanállal vagy késsel. Hogy, hogy nem, de karácsonykor az „angyal” meglepett egy szaggatóval, sőt, valami újabb fajtával (legalábbis nekem nagyon új volt, bár másnak meg ez a hagyományos), amibe csak beletöltöd a tésztát és ide-oda mozgatod, amíg kicsurog belőle. Nos, azóta már kétszer ettünk nokedlit. Olcsó, gyors és finom étel, és nem is annyira „tésztakategóriájú”, úgyhogy még Férjecském is szívesen megeszi.
Nokedli
Legutóbb 3 tojáshoz fél kiló lisztet használtam és vízzel lazítottam galuskatészta sűrűségűre. Nem kell nagyon simának lennie! Lobogó sós vízbe kiszaggattam, majd beleforgattam zöldfűszeres vajba. Egy serpenyőbe kevés olajat öntöttem, majd 5 dekányi vajat olvasztottam fel benne. Amikor a víz elpárolgott belőle, beleszórtam egy ek.-nyi tavaszi fűszerkeveréket (petrezselyem, kapor, zellerzöld, csombor (borsikafű), fokhagymaszár, lestyán), de sima petrezselyemzöld is jó, és már mehetett is bele a kifőtt nokedli. Picit sóztam még.
Most pl. úgy főztem ki a nokedlit, hogy egy nagy lábosban forraltam a vizet és beleengedtem a párolóedényemnek a szűrőbetétjét. A galuskák abba csöppentek bele, és így, amikor feljöttek a víz felszínére, csak ki kellett emelni a szűrőt, kissé lerázni és már mehetett is a fűszeres vajba. Magos Zoltánnál láttam ezt a megoldást :D, bár neki igaz, hogy rendes nokedlifőző fazeka van, de így is kivitelezhető és főleg, nagyon praktikus, mert nem kell szűrőkanállal vadászgatni az apróságokat a vízben.
Fűszeres csirkeszárnyak
Grillszárnyat készültem sütni, de nem találtam a gázgrillem rácsát. Még most sem találom. Valahová becsúszhatott... ejj, már tudom is. (Tényleg most jutott eszembe!)
A szárnyak bepácolva, de nem volt, hol sütnöm. Mese nem volt, mentek a sütőbe. A pácot Patríciától tanultam, az ő szakács férje szokta így pácolni a csirkét. Nagyon finom lett!
„Összetevők: húslé, fokhagymapor, vöröshagymapor, (ezekből azért nem jó a rendes,mert megég), paprika (2 féle-édes és csípős), só, bors, és ízlés szerint... rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, citromfű, majoranna.” Így kaptam a „receptet”, annyit módosítottam rajta, hogy mégiscsak rendes hagymát tettem bele, lereszelve, mert én még hagymaport nem láttam errefelé, csípős paprikaport nem tettem, a fűszernövényekből pedig csak egy nagyon kevés majorannát használtam. De tettem pluszban egy kis szerecsendiót és néhány kanálka olívaolajat, ami viszont abszolút nem ártott neki. És igazi húsleves helyett egy csirkekockát oldottam fel kb. 1,5-2 dl vízben. A szárnyakat kb. másfél órát pácoltam ebben, de akár többet is lehet. Végül átpakoltam őket egy tepsiba, rájuk öntöttem a visszamaradt páclevet, még tettem alá fél dl vizet és alufóliával lefedtem. Pirosra kell sütni. Majdnem olyan finom lett, mint grillezve. És nagyon hamar megvan, ha a pácolási időt leszámítjuk, talán 20-25 perc.
KAL - 2012
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése