2009. február 3., kedd

Tárkony és zöldségek „eltéve”


Mivel érdeklődtetek aziránt, hogy hogyan szoktam tárkonyt, zöldségeket tartósítani, pár szabad percemben (amíg délikávézom) gyorsan leírom.

Zöldségeket, természetesen, főleg frissen használok, de vannak alkalmak, amikor jól jön, ha nem kell répát, zellert hámozni és gyakorlatilag pár perc alatt kész egy leves.
Nálam sokszor adódik olyan eset, hogy hozzák (szüleim, anyósomék) a friss, kerti zöldségeket és nem tudom/tudnám időben felhasználni és tönkremennének. Persze, ezt nem várom meg, hanem gyorsan „elteszem” őket. Ilyenkor általában a fagyasztóba dugom, készen felkockázva, és amikor kell, csak beledobom a fővő vízbe. Van, hogy csak simán murkot (sárgarépát) teszek így, van, hogy keverem petrezselyemgyökérrel, zellerrel, de régebb volt, hogy teljes leveszöldségarzenált (ezekhez hagyma, káposzta stb-t hozzátéve) tettem egybe és adagonként lefagyasztottam.

Ősszel, viszont, amikor már kiszedtük az összes zöldséget, szoktam eltenni üvegbe is, sóval. Csak néhány üveggel, ételízesítő gyanánt. Kétfélét csinálok, „édes” levesnek valót, mármint amiből simán lehetne húslevest is főzni, azaz sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert és petrsezselyemzöldet darálok egybe, jól besózom jódmentes sóval és kis befőttesüvegekbe teszem. A tetejére a biztonság kedvéért egy késhegynyi szalicilt teszek, és így könynű eltávolítani ezt a részt, amikor kibontjuk az üveget. Kibontás után hűtőben kell tárolni. A másik változat a „savanyú” leveseknek való, amikor a fent említettek mellett még színes húsú paprikát, hagymát, paradicsomot és zellerzöldet (lehet lestyánt is, aki szereti) is beledarálok. A többi ugyanaz. Nem kell dunsztolni, csak jó szorosan lezárni az üvegeket. Ezeket főleg olyan levesekbe használom, amit különben is savanyítanék vagy paradicsom is menne bele. Általában 1-2 evőkanállal elég belőlük, vigyázni kell ilyenkor a sózással.

A tárkonyt itt nem is használják másként, mint ecetben vagy ecetben-sóban tartósítva. Igazi aromáját, jellegzetes ízét végülis csak így adja vissza! Nagyon egyszerű: jól megmossuk az ágyacskákat, megszikkasztjuk, majd a leveleket-bóbitákat letépkedjük a szárakról. Befőttesüveg aljára teszünk egy réteg sót, majd leveleket tömködünk bele jó szorosan, amjd só és levélkék, amíg megtelik az üveg vagy elfogy a hozzávaló. Végül az egészet felöntjük ecettel. Tudtommal mindegy, hogy milyen ecetet használunk, én erre általában a normális, 9 fokosat szoktam. Kicsit elváltozik így a színe, nem marad szép fűzöld, de a levesekben, ételekben nagyon jól mutat így is. Egy-egy alkalommal én kb annyit veszek ki belőle, amennyit két ujjammal összecsippentek, apróra vágom és beleteszem az ételbe. Ezt az ecetet pedig savanyításra használom. Itt is vigyázni kell a sózással, inkább csak savanyítás után célszerű megejteni.
A tárkony szárait sem érdemes eldobni, abból is lehet tárkonyecetet készíteni, de akár illatos olaj is születhet belőle. Üvegbe téve csak fel kell önteni ecettel vagy olajjal.



Nem tudom, mi történt... Lefotóztam az üvegeimben lévő maradékokat, feltöltöttem a gépre, de az Irfanwiew, amivel kicsinyíteni szoktam, nem engedi őket megnyitni. Most nem tudok több időt rászánni, de majd megmutatom, hogyan néz ki a tárkony az üvegben is. :) A feltett képen innen kölcsönöztem. 

3 megjegyzés:

duende írta...

Köszönöm szépen, Edit! Nyáron megcsinálom! Nagyon jó módszer. És gondolom petrezselyemzöldet, kaprot, stb... is lehet igy tartósitani. Szuper! :))))

Ottis írta...

Én is így teszem a tárkonyt, ami persze nem meglepő :-) Ja és nálam a fél fagyasztó szintén tele van fagysztott sárgarépa,zeller,petrezselyem, stb-vel.Zöldeket is szoktam fagyasztani mindig.Üdv!

Emmi, Marci, Kati írta...

Én is megpróbálom a nyáron. :)

2009. február 3., kedd

Tárkony és zöldségek „eltéve”

Bejegyezte: sedith dátum: 14:39

Mivel érdeklődtetek aziránt, hogy hogyan szoktam tárkonyt, zöldségeket tartósítani, pár szabad percemben (amíg délikávézom) gyorsan leírom.

Zöldségeket, természetesen, főleg frissen használok, de vannak alkalmak, amikor jól jön, ha nem kell répát, zellert hámozni és gyakorlatilag pár perc alatt kész egy leves.
Nálam sokszor adódik olyan eset, hogy hozzák (szüleim, anyósomék) a friss, kerti zöldségeket és nem tudom/tudnám időben felhasználni és tönkremennének. Persze, ezt nem várom meg, hanem gyorsan „elteszem” őket. Ilyenkor általában a fagyasztóba dugom, készen felkockázva, és amikor kell, csak beledobom a fővő vízbe. Van, hogy csak simán murkot (sárgarépát) teszek így, van, hogy keverem petrezselyemgyökérrel, zellerrel, de régebb volt, hogy teljes leveszöldségarzenált (ezekhez hagyma, káposzta stb-t hozzátéve) tettem egybe és adagonként lefagyasztottam.

Ősszel, viszont, amikor már kiszedtük az összes zöldséget, szoktam eltenni üvegbe is, sóval. Csak néhány üveggel, ételízesítő gyanánt. Kétfélét csinálok, „édes” levesnek valót, mármint amiből simán lehetne húslevest is főzni, azaz sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert és petrsezselyemzöldet darálok egybe, jól besózom jódmentes sóval és kis befőttesüvegekbe teszem. A tetejére a biztonság kedvéért egy késhegynyi szalicilt teszek, és így könynű eltávolítani ezt a részt, amikor kibontjuk az üveget. Kibontás után hűtőben kell tárolni. A másik változat a „savanyú” leveseknek való, amikor a fent említettek mellett még színes húsú paprikát, hagymát, paradicsomot és zellerzöldet (lehet lestyánt is, aki szereti) is beledarálok. A többi ugyanaz. Nem kell dunsztolni, csak jó szorosan lezárni az üvegeket. Ezeket főleg olyan levesekbe használom, amit különben is savanyítanék vagy paradicsom is menne bele. Általában 1-2 evőkanállal elég belőlük, vigyázni kell ilyenkor a sózással.

A tárkonyt itt nem is használják másként, mint ecetben vagy ecetben-sóban tartósítva. Igazi aromáját, jellegzetes ízét végülis csak így adja vissza! Nagyon egyszerű: jól megmossuk az ágyacskákat, megszikkasztjuk, majd a leveleket-bóbitákat letépkedjük a szárakról. Befőttesüveg aljára teszünk egy réteg sót, majd leveleket tömködünk bele jó szorosan, amjd só és levélkék, amíg megtelik az üveg vagy elfogy a hozzávaló. Végül az egészet felöntjük ecettel. Tudtommal mindegy, hogy milyen ecetet használunk, én erre általában a normális, 9 fokosat szoktam. Kicsit elváltozik így a színe, nem marad szép fűzöld, de a levesekben, ételekben nagyon jól mutat így is. Egy-egy alkalommal én kb annyit veszek ki belőle, amennyit két ujjammal összecsippentek, apróra vágom és beleteszem az ételbe. Ezt az ecetet pedig savanyításra használom. Itt is vigyázni kell a sózással, inkább csak savanyítás után célszerű megejteni.
A tárkony szárait sem érdemes eldobni, abból is lehet tárkonyecetet készíteni, de akár illatos olaj is születhet belőle. Üvegbe téve csak fel kell önteni ecettel vagy olajjal.



Nem tudom, mi történt... Lefotóztam az üvegeimben lévő maradékokat, feltöltöttem a gépre, de az Irfanwiew, amivel kicsinyíteni szoktam, nem engedi őket megnyitni. Most nem tudok több időt rászánni, de majd megmutatom, hogyan néz ki a tárkony az üvegben is. :) A feltett képen innen kölcsönöztem. 

3 megjegyzés on "Tárkony és zöldségek „eltéve”"

duende on 2009. február 3. 21:37 írta...

Köszönöm szépen, Edit! Nyáron megcsinálom! Nagyon jó módszer. És gondolom petrezselyemzöldet, kaprot, stb... is lehet igy tartósitani. Szuper! :))))

Ottis on 2009. február 4. 8:15 írta...

Én is így teszem a tárkonyt, ami persze nem meglepő :-) Ja és nálam a fél fagyasztó szintén tele van fagysztott sárgarépa,zeller,petrezselyem, stb-vel.Zöldeket is szoktam fagyasztani mindig.Üdv!

Emmi, Marci, Kati on 2009. február 5. 10:36 írta...

Én is megpróbálom a nyáron. :)

Related Posts with Thumbnails