2009. június 25., csütörtök

Lángos 2.

Mivel Nagyobbikom egészen komolyan gondolta, hogy ismét süssek "lángolóst" vagy "lángosat", tegnap begyúrtam megint egy adagot. Mivel vendégek is voltak, egészen jól jött a dolog.

Ezúttal, viszont, bármennyire is tartottam tőle, de sima kenyértésztát dagasztottam, mint ahogyan Wise Lady javasolta. És milyen igaza volt! A tegnapelőtti adag vizet sem vihetne ennek, ami tegnap sült! Én leírom a receptet, miszerint készítettem, de az a helyzet, hogy a tészta kicsit lágy lett. Végülis csak úgy tudtam dolgozni vele, hogy lisztbe mártott késsel daraboltam fel a tésztát (de mindig csak egy-egy darabot), a kis gombócot pedig először jól megforgattam lisztben és utána tudtam ellapítani-kihúzogatni. Mindenesetre, nem tudom, hogy legközelebb mi legyen: tegyek picivel kevesebb vizet vagy mmaradjak meg ennél a változatnál, ami, bár kézösszekenősebb, de legalább biztos jó? Én azt hiszem, egyszer kipróbálom kevesebb vízzel is, lesz, ami lesz.



Hozzávalók:
50 dkg liszt, 3 ek. krumplipehely (elmaradhat), 2,5 dkg élesztő, 3,5 dl víz (lehet kevesebb is elég, csak apránként kell hozzáadni), 1 tk. cukor, 1 tk. só, 1 ek. ecet, 1 ek. olaj.
A tésztához Limara fehérkenyérreceptjét vettem alapul, de ezúttal nem tettem bele öregtésztát. Az élesztőt és a cukrot elkevertem egy kevés langyos vízzel (a 3,5 dl-ből). A lisztet tálba tettem, rászórtam a krumplipelyhet és a sót, majd a közepébe öntöttem az 1 ek. ecetet is. Végül ráöntöttem az élesztős vizet és további langyos víz hozzáadásával szép hólyagos tésztát dagasztottam. Közben, amikor a tészta már összeállt, belegyúrtam az 1 ek. olajat is. Félretettem, letakartam és ezúttal kb. 1 óra és 20 percet hagytam kelni (így jött ki a lépés) a konyhában, de egyszer kipróbálom majd lassú kelesztéssel is úgy, hogy este begyúrom és hűvös helyen pihentetem reggelig.

Miután megkelt, lisztezett deszkára borítottam, még egy kicsit átgyúrtam, majd hengert formáltam belőle. Az olajat felforrósítottam és a jó vékonyra kinyújtott tésztadarabokat szép pirosra sütöttem benne. Ezúttal egyszerűen, fahéjas porcukorral szórtam meg és így kínáltam mindenkinek, és mondhatom, volt keletje. Zita is megkóstolta („kötelező kóstoló”) és ő is messze jobbnak nyilvánította ezt. Ha hihetek Nagyobbikomnak, szerinte is ez a jobbik. Nekem az volt az érzésem, amikor beleharaptam, hogy ugyanaz, amit a piacon, városban szoktunk venni. Nem hittem volna, hogy egyszer nekem is sikerül olyat sütni!:)

6 megjegyzés:

Wise Lady írta...

No ugye, hogy ugye?
Nagyon szép levegős pufókak lettek.
Nagyon örülök. Én is kedvet kaptam, vacsira sütök majd valamelyik nap.

Renáta baba írta...

Örülök,hogy sikerült! Jó dolog ez a lángossütés!!
Most a krumplispalacsinta van betervezve nálam.

sedith írta...

Ugye, bizony, Wise Lady. :D

Limara írta...

Remekül néznek ki! :))

Névtelen írta...

Soha nem hallotam hogy az "IGAZI LANGOSt" vagy is nem Budapesten, cukrozzak, pedig mar 55 eves elmultam.
Szerinte a Wiselady Piaci langos receptje all a legkozelebb a valodi langos recepthez!
Udvozlettel!
Katalin

sedith írta...

Kedves Katalin! Igazi mindig az, amit valaki megszokott vagy szeret. Nekem pl. nem mérvadó az, hogy Budapesten mi számít igazinak. Mifelénk más szokások vannak, és nekem az az igazi, ami itt van.
Egyetértek veled: Wise Ladynek nagyon jó receptjei szoktak lenni, magam is többet kipróbáltam közülük, viszont ez nem jelenti azt, hogy csak az jó, amit nála lehet találni. De tudod te is: kinek a pap, kinek a papné ... a jó pap pedig még akkor is tanul, ha elmúlt 55 éves...

2009. június 25., csütörtök

Lángos 2.

Bejegyezte: sedith dátum: 7:45
Mivel Nagyobbikom egészen komolyan gondolta, hogy ismét süssek "lángolóst" vagy "lángosat", tegnap begyúrtam megint egy adagot. Mivel vendégek is voltak, egészen jól jött a dolog.

Ezúttal, viszont, bármennyire is tartottam tőle, de sima kenyértésztát dagasztottam, mint ahogyan Wise Lady javasolta. És milyen igaza volt! A tegnapelőtti adag vizet sem vihetne ennek, ami tegnap sült! Én leírom a receptet, miszerint készítettem, de az a helyzet, hogy a tészta kicsit lágy lett. Végülis csak úgy tudtam dolgozni vele, hogy lisztbe mártott késsel daraboltam fel a tésztát (de mindig csak egy-egy darabot), a kis gombócot pedig először jól megforgattam lisztben és utána tudtam ellapítani-kihúzogatni. Mindenesetre, nem tudom, hogy legközelebb mi legyen: tegyek picivel kevesebb vizet vagy mmaradjak meg ennél a változatnál, ami, bár kézösszekenősebb, de legalább biztos jó? Én azt hiszem, egyszer kipróbálom kevesebb vízzel is, lesz, ami lesz.



Hozzávalók:
50 dkg liszt, 3 ek. krumplipehely (elmaradhat), 2,5 dkg élesztő, 3,5 dl víz (lehet kevesebb is elég, csak apránként kell hozzáadni), 1 tk. cukor, 1 tk. só, 1 ek. ecet, 1 ek. olaj.
A tésztához Limara fehérkenyérreceptjét vettem alapul, de ezúttal nem tettem bele öregtésztát. Az élesztőt és a cukrot elkevertem egy kevés langyos vízzel (a 3,5 dl-ből). A lisztet tálba tettem, rászórtam a krumplipelyhet és a sót, majd a közepébe öntöttem az 1 ek. ecetet is. Végül ráöntöttem az élesztős vizet és további langyos víz hozzáadásával szép hólyagos tésztát dagasztottam. Közben, amikor a tészta már összeállt, belegyúrtam az 1 ek. olajat is. Félretettem, letakartam és ezúttal kb. 1 óra és 20 percet hagytam kelni (így jött ki a lépés) a konyhában, de egyszer kipróbálom majd lassú kelesztéssel is úgy, hogy este begyúrom és hűvös helyen pihentetem reggelig.

Miután megkelt, lisztezett deszkára borítottam, még egy kicsit átgyúrtam, majd hengert formáltam belőle. Az olajat felforrósítottam és a jó vékonyra kinyújtott tésztadarabokat szép pirosra sütöttem benne. Ezúttal egyszerűen, fahéjas porcukorral szórtam meg és így kínáltam mindenkinek, és mondhatom, volt keletje. Zita is megkóstolta („kötelező kóstoló”) és ő is messze jobbnak nyilvánította ezt. Ha hihetek Nagyobbikomnak, szerinte is ez a jobbik. Nekem az volt az érzésem, amikor beleharaptam, hogy ugyanaz, amit a piacon, városban szoktunk venni. Nem hittem volna, hogy egyszer nekem is sikerül olyat sütni!:)

6 megjegyzés on "Lángos 2."

Wise Lady on 2009. június 25. 12:44 írta...

No ugye, hogy ugye?
Nagyon szép levegős pufókak lettek.
Nagyon örülök. Én is kedvet kaptam, vacsira sütök majd valamelyik nap.

Renáta baba on 2009. június 25. 15:09 írta...

Örülök,hogy sikerült! Jó dolog ez a lángossütés!!
Most a krumplispalacsinta van betervezve nálam.

sedith on 2009. június 30. 10:17 írta...

Ugye, bizony, Wise Lady. :D

Limara on 2009. július 7. 15:25 írta...

Remekül néznek ki! :))

Névtelen írta...

Soha nem hallotam hogy az "IGAZI LANGOSt" vagy is nem Budapesten, cukrozzak, pedig mar 55 eves elmultam.
Szerinte a Wiselady Piaci langos receptje all a legkozelebb a valodi langos recepthez!
Udvozlettel!
Katalin

sedith on 2012. július 9. 11:07 írta...

Kedves Katalin! Igazi mindig az, amit valaki megszokott vagy szeret. Nekem pl. nem mérvadó az, hogy Budapesten mi számít igazinak. Mifelénk más szokások vannak, és nekem az az igazi, ami itt van.
Egyetértek veled: Wise Ladynek nagyon jó receptjei szoktak lenni, magam is többet kipróbáltam közülük, viszont ez nem jelenti azt, hogy csak az jó, amit nála lehet találni. De tudod te is: kinek a pap, kinek a papné ... a jó pap pedig még akkor is tanul, ha elmúlt 55 éves...

Related Posts with Thumbnails