2009. október 4., vasárnap

Nyár- és őszinvázió a kamrámban 1.

Zakuszkák

Alapvetően kétféle zakuszkát szoktak készíteni errefele: padlizsánosat és paszulyosat (babosat). Ezt az alapreceptet tavaly le is írtam, sőt, ugyanott megemlítettem, hogy lehet másféléket is készíteni ezeken kívül. A végtelen emberi fantázia, de sokszor a szükség is közrejátszik abban, hogy valami újat, szokatlant, de annál finomabbat kreáljunk.

Azért bevallom, amíg nem találkoztam a Practic in bucatarie (Praktikusan a konyhában - egy kb. 10 éves, nagyszerű és nagysikerű román receptes lapocska) oldalain néhány ilyen újítással, eszembe sem jutott, hogy másként is lehetne. De aztán nem is lehetett megállítani, úgy beindultam. Igaz, sokszor időhiány miatt az elképzeléseim kivitelezetlenül maradtak, de volt, amit kipróbáltam, pl. az almás zakuszkát, amit anno "kikiáltottam" babazakuszkának, hiszen nagyon finom és egészséges is volt. Nagyobbikom csak amúgy nyeldeste a vele megkent kenyeret!

Idén húgommal együtt főztünk két adag hagyományos zakuszkát, paszulyosat és padlizsánosat, a végeredményt pedig testvériesen kettéosztottuk. No meg, előtte a munkát is. A tavalyi leírásomhoz képest annyit változtattunk hogy a paprikát nem megpároltuk és átpasszíroztuk, hanem megsütöttük és lehántottuk a héját. A többi ugyanaz.
Próbaképpen pedig, az elkészült padlizsános zakuszkából kivettem egy keveset és fokhagymaport kevertem bele. Tudom, hogy így nem autentikus ajvár, de mindenképpem meg szerettem volna kóstolni a „fokhagymás zakuszkát”. Mindenesetre, érdekes, hogy mennyire nem zakuszka már, és igen, el tudom képzelni, hogy ebbe mártogatom bele a miccset. Két kis üveg van belőle a polcon.



Sárgarépás, gombás és almás zakuszka

Egy másik alkalommal viszont, mivel még mindig sok hozzávalóm volt, egy másik adagot is készítettem: tehát 5 kg paprika, 2 kg hagyma, 1 l paradicsomlé, 3/4 l olaj felhasználásával. Aztán háromféle zakuszka született belőle. További hozzávalók: 1 kg sárgarépa, 1 kg gomba és 1,5 kg alma.
Ezúttal a paprikát megpároltam és a paradicsompasszírozón átnyomtam. A levet, amit engedett a paprika nem tettem bele, így nem lett nagyon híg. A ledarált hagymát fél liter olajon megdinszteltem, majd hozzáöntöttem a paprikapépet, felöntöttem a paradicsomlével, őrölt borsot és babérlevelet tettem bele és egy órácskára a sütőbe tettem az edényt. Néhányszor azért megkavargattam. Közben meghámoztam 1 kg sárgarépát, ledaráltam ezt is és a maradék olaj felén megdinszteltem. Mivel nem tudtam állandóan mellette állni, hogy kavargassam, azért egy-egy kis vizet is öntöttem alá, de mindig csak nagyon keveset. Addig pároltam, amíg puha nem lett. Közben a gombát is gyorsan átmostam, a szárak végeit levágtam, majd kevés olajat öntöttem egy edénybe, amibe beledobtam a gombát (egészben) és betettem a forró sütőbe. A gomba levet engedett és kb. félóra alatt el is készült. Míg néha a répát is megkavartam, meghámoztam és lereszeltem az almát. Azt is külön megpároltam, hol a sütőbe téve, hol láng fölött kevergetve, de ezt már csak saját levében pároltam. Amikor mindegyik „feltét” elkészült, a nagy edényben lévő alapmasszát háromfelé osztottam, az egyikbe a murkot (sárgarépát), a másikba a gombát, amit párolás után leturmixoltam, a harmadikba pedig a reszelt, párolt almát kavartam bele. Mindegyiket lángra tettem még, kb. 10 percig rotyogtattam őket külön-külön, majd miután elzártam a gázt, fél teáskanálnyi szalicilt kevertem egy-egy adagba. Azonforrón üvegekbe öntöttem és száraz dunsztba raktam őket. Mostanában, hacsak belefér, erre a célra a hűtőtáskát szoktam használni, természetesen, jégakkuk nélkül. :) A fenti mennyiségekből 17 db. különböző méretű üveg telt meg.

4 megjegyzés:

Alíz írta...

Ezt a bejegyzésedet olvasva ismét meg kellett néznem a teljes profilodat, mert annyira hasonlóan gondolkodsz, hogy mindezt akár én is írhattam volna. :) Aztán, örömmel nyugtáztam: nem véletlenül, hiszen Te is erdélyi vagy. :) Zakuszkából pedig valóban nem érdemes két egyformát főzni, de nem is lehet. Azért kicsit irigyellek, hogy ilyen igazi jó kaláka módszerrel főzitek. Sajnos nekem nincs akivel, ilyen akcióba kezdeni, mert az öcsém nem kapható az ilyesmire, a sógornőm pedig mindig dolgozik, amikor nekem időm lenne az ilyesmire.

ilgya írta...

Hú de imádom a zakuszkát:) A gombásat azért megkostolnám...

Wise Lady írta...

A gombás szerintem is finom lehet.
Munka mellett nincs időm most befőzögetni, de egy-két üveg lehet, hogy készül.

Kati írta...

Én, hogy őszinte legyek, "előtted" nem is halllottam zakuszkáról. Meg ajvárról sem.
MI egy "ilyet" teszünk el, ez pedig a "daráltpaprika", ami kb. ugyanilyen, de csupán paprika-hagyma-olaj-fűszerek-cukor keverékből áll és piritósra, bundáskenyérre vagy zsíroskenyérre kenve esszük. Ezt is egyre ritkábban készítik már nálunk. Anyónyom tett el most, nagggyon finom édes lett. Beletettem egy fél üveggel a töltött paprikába belőle, hát... Nem maradt belőle egy falat sem. A húgom szerint annyira jó "öregasszonyos" íze lett, hogy utoljára gyerekkorunkban evett ilyet mamánál. :-)
Puszi!

Related Posts with Thumbnails

2009. október 4., vasárnap

Nyár- és őszinvázió a kamrámban 1.

Zakuszkák

Alapvetően kétféle zakuszkát szoktak készíteni errefele: padlizsánosat és paszulyosat (babosat). Ezt az alapreceptet tavaly le is írtam, sőt, ugyanott megemlítettem, hogy lehet másféléket is készíteni ezeken kívül. A végtelen emberi fantázia, de sokszor a szükség is közrejátszik abban, hogy valami újat, szokatlant, de annál finomabbat kreáljunk.

Azért bevallom, amíg nem találkoztam a Practic in bucatarie (Praktikusan a konyhában - egy kb. 10 éves, nagyszerű és nagysikerű román receptes lapocska) oldalain néhány ilyen újítással, eszembe sem jutott, hogy másként is lehetne. De aztán nem is lehetett megállítani, úgy beindultam. Igaz, sokszor időhiány miatt az elképzeléseim kivitelezetlenül maradtak, de volt, amit kipróbáltam, pl. az almás zakuszkát, amit anno "kikiáltottam" babazakuszkának, hiszen nagyon finom és egészséges is volt. Nagyobbikom csak amúgy nyeldeste a vele megkent kenyeret!

Idén húgommal együtt főztünk két adag hagyományos zakuszkát, paszulyosat és padlizsánosat, a végeredményt pedig testvériesen kettéosztottuk. No meg, előtte a munkát is. A tavalyi leírásomhoz képest annyit változtattunk hogy a paprikát nem megpároltuk és átpasszíroztuk, hanem megsütöttük és lehántottuk a héját. A többi ugyanaz.
Próbaképpen pedig, az elkészült padlizsános zakuszkából kivettem egy keveset és fokhagymaport kevertem bele. Tudom, hogy így nem autentikus ajvár, de mindenképpem meg szerettem volna kóstolni a „fokhagymás zakuszkát”. Mindenesetre, érdekes, hogy mennyire nem zakuszka már, és igen, el tudom képzelni, hogy ebbe mártogatom bele a miccset. Két kis üveg van belőle a polcon.



Sárgarépás, gombás és almás zakuszka

Egy másik alkalommal viszont, mivel még mindig sok hozzávalóm volt, egy másik adagot is készítettem: tehát 5 kg paprika, 2 kg hagyma, 1 l paradicsomlé, 3/4 l olaj felhasználásával. Aztán háromféle zakuszka született belőle. További hozzávalók: 1 kg sárgarépa, 1 kg gomba és 1,5 kg alma.
Ezúttal a paprikát megpároltam és a paradicsompasszírozón átnyomtam. A levet, amit engedett a paprika nem tettem bele, így nem lett nagyon híg. A ledarált hagymát fél liter olajon megdinszteltem, majd hozzáöntöttem a paprikapépet, felöntöttem a paradicsomlével, őrölt borsot és babérlevelet tettem bele és egy órácskára a sütőbe tettem az edényt. Néhányszor azért megkavargattam. Közben meghámoztam 1 kg sárgarépát, ledaráltam ezt is és a maradék olaj felén megdinszteltem. Mivel nem tudtam állandóan mellette állni, hogy kavargassam, azért egy-egy kis vizet is öntöttem alá, de mindig csak nagyon keveset. Addig pároltam, amíg puha nem lett. Közben a gombát is gyorsan átmostam, a szárak végeit levágtam, majd kevés olajat öntöttem egy edénybe, amibe beledobtam a gombát (egészben) és betettem a forró sütőbe. A gomba levet engedett és kb. félóra alatt el is készült. Míg néha a répát is megkavartam, meghámoztam és lereszeltem az almát. Azt is külön megpároltam, hol a sütőbe téve, hol láng fölött kevergetve, de ezt már csak saját levében pároltam. Amikor mindegyik „feltét” elkészült, a nagy edényben lévő alapmasszát háromfelé osztottam, az egyikbe a murkot (sárgarépát), a másikba a gombát, amit párolás után leturmixoltam, a harmadikba pedig a reszelt, párolt almát kavartam bele. Mindegyiket lángra tettem még, kb. 10 percig rotyogtattam őket külön-külön, majd miután elzártam a gázt, fél teáskanálnyi szalicilt kevertem egy-egy adagba. Azonforrón üvegekbe öntöttem és száraz dunsztba raktam őket. Mostanában, hacsak belefér, erre a célra a hűtőtáskát szoktam használni, természetesen, jégakkuk nélkül. :) A fenti mennyiségekből 17 db. különböző méretű üveg telt meg.

4 megjegyzés:

Alíz írta...

Ezt a bejegyzésedet olvasva ismét meg kellett néznem a teljes profilodat, mert annyira hasonlóan gondolkodsz, hogy mindezt akár én is írhattam volna. :) Aztán, örömmel nyugtáztam: nem véletlenül, hiszen Te is erdélyi vagy. :) Zakuszkából pedig valóban nem érdemes két egyformát főzni, de nem is lehet. Azért kicsit irigyellek, hogy ilyen igazi jó kaláka módszerrel főzitek. Sajnos nekem nincs akivel, ilyen akcióba kezdeni, mert az öcsém nem kapható az ilyesmire, a sógornőm pedig mindig dolgozik, amikor nekem időm lenne az ilyesmire.

ilgya írta...

Hú de imádom a zakuszkát:) A gombásat azért megkostolnám...

Wise Lady írta...

A gombás szerintem is finom lehet.
Munka mellett nincs időm most befőzögetni, de egy-két üveg lehet, hogy készül.

Kati írta...

Én, hogy őszinte legyek, "előtted" nem is halllottam zakuszkáról. Meg ajvárról sem.
MI egy "ilyet" teszünk el, ez pedig a "daráltpaprika", ami kb. ugyanilyen, de csupán paprika-hagyma-olaj-fűszerek-cukor keverékből áll és piritósra, bundáskenyérre vagy zsíroskenyérre kenve esszük. Ezt is egyre ritkábban készítik már nálunk. Anyónyom tett el most, nagggyon finom édes lett. Beletettem egy fél üveggel a töltött paprikába belőle, hát... Nem maradt belőle egy falat sem. A húgom szerint annyira jó "öregasszonyos" íze lett, hogy utoljára gyerekkorunkban evett ilyet mamánál. :-)
Puszi!