2009. október 5., hétfő

Nyár- és őszinvázió a kamrámban 2.

Ketchupok

Egy ideje ketchupot is szoktam eltenni télre, a paradicsomlé főzésének szerves melléktermékeként. Már sokat kísérletezgettem, így aztán többfajta „receptet” dolgoztam ki. A recept szót azért tettem idézőjelbe, mert tulajdonképpen nem is receptek ezek, csak egyszerű elkészítési módok, leírások.

Ketchup 1.

Ez a legegyszerűbb formája. Kell hozzá:
- szép érett, piros paradicsom
- só ízlés szerint
- literenként kb. 2 ek-nyi étkezési keményítő
- 5-6 l-hez 1 tk. szalicil
- cukor, ecet ízlés szerint
- fűszerek ízlés szerint, bármelyik elhagyható, mások is használhatóak (szemes bors, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, fahéj, szegfűszeg, koriander)

Elkészítés:
A paradicsomokat jól megmosom, feldarabolom és egy edényben főni teszem. Amikor már jó sok levet engedett és a héja is nagyjából levált a húsáról, félreveszem és miután hűlt egy kicsit, átpasszírozom. A kapott levet visszateszem a lángra és sűrűségétől függően még bő félórát-órát hagyom kis lángon forrni. Közben egy tiszta gézdarabba beleteszem a fűszereket, jól megkötöm és beleteszem a paradicsomlébe. Így főzöm végig. Kb. félóra fővés után beleteszem a sót, cukrot, ecetet (ez utóbbiból én angyon keeset szoktam, a paradicsom éppen eléggé savas) és úgy főzöm tovább. Amikor már annyira besűrűsödött, hogy jó lenne paradicsomlének, azaz a leve és a rostja már nem válik szét, ha egy kanálnyit egy tányérra öntünk belőle, akkor a szükséges keményítőmennyiséget (persze, előzőleg le lehet mérni a levet, de én nem szoktam, csak szemre csinálom, a saccolásban viszont segít a fazakam űrtartalma) elkeverem nagyon kevés vízzel és besűrítem vele a paradicsomlevet. Hagyom még kb. 10 percig forrni, ekkor kiszedem belőle a fűszeres gézt és elzárom a gázt. Néhány kanálnyit kiveszek belőle, ebben elkavarom a szalicilt, majd hozzáadom az egészhez és ismét jól elkavarom. Még így, nagyon forrón üvegekbe töltöm és száraz dunsztbe helyezem őket. Erre a célra nagyon jó szolgálatot tesz a hűtőtáska, de pokrócokba, esetleg paplanba bugyolálva az üvegeket is meg lehet oldani a dolgot.

EK - 2010/9



„Ketchup” 2.

Ismét idézőjel. De csak azért, mert ez a valami, amit idén sikerült kihoznom, érdekes keveréke a lecsónak, zakuszkának és a ketchupnak. Állagra lecsós, mert darabos, kinézetre zakuszkás, ízre pedig ketchupos. De mindenképpen NAGYON FINOM! Olyannyira, hoyg anyósom, miután megkóstolta, erős késztetést érzett rá, hogy ő is elkészítse. Meg is tette, kóstolót is kaptunk, de még őrzöm, nem bontottam fel!
Az előzménye annyi, hogy évekkel ezelőtt egy barátnőmnél ettem valami zöldséges ketchupféleséget és valami olyasmit próbáltam előállítani. És bár a végeredmény semmiben sem hasonlított a néhai megkóstoltra, azért egyáltalán nem csalódtam.

Hozzávalók:
- 3 kg piros húsú paprika (nálam vegyesen volt paradicsompaprika, kápia és tölteni való paprika is)
- 1,8 kg murok (sárgarépa)
- 1,2 kg zeller
- 1kg petrezselyemgyökér
- 1 kg lilahagyma
- 1 kg vöröshagyma
- 1,5 l paradicsomlé
- 450 g paradicsompüré (ez üzleti volt)
- 2 dl olaj
- só, bors, cukor, ecet, szalicil
- fűszerek ízlés szerint (szemes bors, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, fahéj, szegfűszeg, koriander)

A megadott mennyiségek pontosak, mert én ennyit használtam a zöldségekből, de természtesen, lehet változtatni is rajtuk.

A paprikákat megmostam, kicsumáztam, feldaraboltam és icipici vízzel odatettem főni. Kb. félóráig pároltam (lehet kuktában is csinálni ezt, hamarabb meglesz), majd a kiengedett levének egy részét leöntöttem róla. A párolt paprikát paradicsompasszírozón átdaráltam, hogy a héja ne kerüljön bele. A paprika után a sárgarépát hámoztam meg és reszeltem le, majd az olajon odatettem dinsztelődni. Mindig 20-30 ml vizet öntve alá, teljesen puhára pároltam. Amíg a murok meglett, megpucoltam-ledaráltam a hagymát. A párolt répát beleöntöttem a paprikapépes edénybe, a helyébe pedig a hagymát tettem. Többnyire saját levében pároltam meg, csak a vége felé kellett egy-egy kevés vizet öntenem alá és gyakrabban kevergetni. Ment a paprika és a répa után. Amíg a hagyma főtt, megpucoltam és nagyon pici darabokra vágtam a zellert és a petrezselymet. Ezt is megpároltam, majd ment a többi zöldség után a fazékba. Az egészet jól összekavartam és beletettem a paradicsompürét, illetve annyi paradicsomlevet, hogy az állaga a megfelelőnél kissé hígabb legyen. Így használtam másfél l paradicsomlevet. Szintén gézbe raktam a fűszereket, beledobtam a fazékba és a beforrósított sütőbe toltam a fazakat. Forrástól számítva még kb. 20 percet főztem, majd beletettem a sót, cukrot és ecetet. E két utóbbiból nagyon keveset használtam, ugyanis a zöldségek már eleve édeskéssé tették, a paradicsomlé pedig eléggé megsavanyította. Mindenki ízlés szerint tegyen bele. Még ment vissza a lerbe (sütőbe) kb. negyedórára, ekkor kivettem, belekavartam a szalicilt és töltöttem is az üvegekbe. Szintén szárazon dunsztoltam.

A kék fedeles üvegben van a zöldségketchup:


Ketchup 3.

Ez is egy zöldséges változat, de ilyet idén nem csináltam. Tavaly viszont két adagot is tettem el belőle. Férjem inkább az üzletit díjazza ehelyett, de a Lányokkal nagyon szeretjük, el is tüntettük az egészet! A hozzávalókból tetszés, illetve lehetőség szerinti mennyiségeket kell használni.

Hozzávalók:
- paprika
- murok (sárgarépa)
- zeller
- hagyma
- petrezselyemgyökér
- alma
- fokhagyma
- paradicsom vagy paradicsomlé
- só, cukor, ecet, szalicil
- fűszerek ízlés szerint (szemes bors, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, fahéj, szegfűszeg, koriander)

A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, kis darabokra vágjuk és feltesszük főni nagyon kevés vízzel. Az almát nyugodtan lehet héjastól beletenni. Ha pedig paradicsommal késül, akkor azt érdemes külön megfőzni és csak végül összevegyíteni. Amikor minden zöldség puha, akkor a paradicsompasszírozón átnyomjuk az egészet, így egy pépet kapunk. Fazékba öntjük a pépet, gézbe vagy teatojásba tesszük a fűszereket és kis lángon, de legjobb sütőbe téve, főzzük. Kb. háromnegyedére hagyjuk besűrűsödni, ekkor ízesítjük sóval, cukorral, ecettel és még kb. negyedórát főzzük. A lángot elzárjuk vagy kivesszük a sütőből, belekavarjuk a szalicilt (5-6 l-hez 1 tk-nyit) és azonforrón üvegekbe töltjük. Száraz dunszban illik kihűteni.
A képen a tavalyi egyik adag paradicsomlé és ketchup látszik.

10 megjegyzés:

Wise Lady írta...

Nagyon jók a receptek. Én is készítek majd ketcupot, kedvet csináltál, talán az elsőt, a simát.
Viszont a hűtőtáska hatalmas ötlet. Nekem még nem jutott eszembe, pedig 3 is van itthon.

trinity írta...

Csodálom az energiáid!!! Nekem most sajna kevesebb az időm, de szívesen főznék be ilyeneket....

sedith írta...

Wise Lady, csak rajta!:) Remélem, ízleni fog!
A hűtőtáskát én is olvastam valahol nemrég, úgyhogy sajnos, nem saját ötlet, de annál jobb. :)

sedith írta...

Trinity, az az igazság, hogy én is jobban lelkesedek az elején, aztán az "események teljében" már nincs idő gondolkodásra, viszont amikor mosogatni kell... pfujj, nagy fazekak, tálak, ezt már nagyon nem szeressem!
Amiket eltettem télre, nem hipp-hopp két nap alatt csináltam, hanem szépen lassan, úgy aug. közepétől egész szeptemberen át és még októberben is. HA majd dolgozom is, nem tudom, hogyan lesz. Eddig még sosem volt gyerekem, amíg munkahelyre jártam, de majd ez is kialakul valahogy, biztos!

Kati írta...

Hú, nagyon ügyes vagy!!! Nálam is így kezdődik... aztán meghagyom anyunak, anyósnak. :-P Úgyis erősködnek, hogy nekem nincs időm. ...nagyobb gondban vagyok az üvegekkel. :-$ Mindig elhordom anyunak, mondván nekem őgysem kellenek, aztán amikor kedvet (vagy zöldséget :-P) kapok, nincs mibe elrakjam.

A zöldséges változatot mihez/hogyan eszitek?

Más: a segítségedet kérem. Azt hiszem, félreértettelek. Megcsináltam ugyanis a zselatintortádat Marcika szülinapjára, és úgy elcsurgott, hogy csak na! :-$ :-(
Én úgy értettem, hogy a zselatint csak beáztatod, s nem főzöd fel. Ez így van? Anyu mondta, hogy így nem lehet, nem lesz jó. Viszont egyszer már elkészítettem - még írtam is, hogy tésztaszűrőben -, és akkor jó lett, kőkemény.
Most viszont. Igaz, tettem bele tejszínhabot - de attól csak jobb lett volna, hiszen nagyon jól felverődött.
Hogy is van, tehát? Csak felolvasztom langyos vízben a zselatint, vagy felfőzöm, ahogy a zacskóra van írva.
Te mindig dr.oetkert használsz? Egyszer ezt is miontha írtad volna.
Akkor lehet, hogy itt lez a baj, mert én - gondolván, hogy mindegy - megvettem a legolcsóbb tescósat. :'-(
Különben az íze nagyon finom lett, csak folyott. Majd leírom a "főzősbe".
Köszönöm a válaszodat!
(Kérlek gyorsan írj ;-), mert szombaton Emmó-szülinap, s most nem tudom milyen torta készüljön, a zselatinos krémektől félek ezek után. :-p) Kati

sedith írta...

GYorsan írok, Kati!
Igen, mindig dr. Oetkert használok. És mivel neked is egyszer már sikerült, csakis ez lehetett a baj. A tejszínhabtól valóban csak finomabbnak kellett volna lennie.
A zselatint viszont NEM SZABAD főzni!!! Véletlenül nem tortazselét használtál helyette? Rákerestem, neked ezt kell használni: http://www.oetker.sk/oetker_sk/html/default/debi-7q2bw3.sk.html, ami zseléknek, aszpikoknak kell.

Ne félj tőlük, én is megjártam éppen tavaly, IStván szülinapjakor, hoyg elfolyt a massza. De azért, mert friss ananászt használtam és akkor még nem tudtam, hoyg a friss ananászlé gátolja a zselatin megfőzését.

Nálunk nem olyan a csomagolása mint nálatok, mindenesetre, a benne lévő anyagnak kissé szemcsésnek, kissé olyan füstös sárga-fehérnek kell lennie, nem pedig fehér pornak!

Kati írta...

Köszönöm a gyors választ, meg, hogy megkerested. :-)

Még egypár kérdés, amire választ várok:csupán langyos vízbe áztatom a zselatint, és úgy öntöm hozzá? Egyáltalán nem melegítem?

Megnéztem a zacskót, "természetesen" tortazselét használtam :-$, azt gondoltam, mindegy. Fehér por volt. :-(

(Azt akartad írni, hogy a friss ananászlé gátolja a zselatin megkötését? Ezt nem is gondoltam volna. :-o)
Köszönöm!

sedith írta...

Kati, na ugye, hoyg ugye? :D Gondoltam, hoyg a tortazselé volt!
Nem kell melegíteni, elég, ha feloldod, mivel majd úgyis a forró pépbe kell elekavarni és abban feloldódik teljesen.

Persze, hoyg azt akartam írni, de látod, emnnyire siettem?:D Nem értettem, miért kérdezel rá, hiszen én ezt írtam! Legalábbis azt hittem. Mikor visszaolvastam, nagyot nevettem. :) És a kivi is tartalmaz ilyen kötésgátlót. HA kiviréteget tetem a tortába, ott szinte mindig szétvált.

Fektetés, mentem...

Kati írta...

Köszi szépen! Te mindig gépközelben vagy? ;-)
Én már túl vagyok a fektetésen. :-)

sedith írta...

Kati, nem de ha van pár szabad percem és itthon vagyok, akkor "beugrom" ide-oda. :)

2009. október 5., hétfő

Nyár- és őszinvázió a kamrámban 2.

Bejegyezte: sedith dátum: 14:30
Ketchupok

Egy ideje ketchupot is szoktam eltenni télre, a paradicsomlé főzésének szerves melléktermékeként. Már sokat kísérletezgettem, így aztán többfajta „receptet” dolgoztam ki. A recept szót azért tettem idézőjelbe, mert tulajdonképpen nem is receptek ezek, csak egyszerű elkészítési módok, leírások.

Ketchup 1.

Ez a legegyszerűbb formája. Kell hozzá:
- szép érett, piros paradicsom
- só ízlés szerint
- literenként kb. 2 ek-nyi étkezési keményítő
- 5-6 l-hez 1 tk. szalicil
- cukor, ecet ízlés szerint
- fűszerek ízlés szerint, bármelyik elhagyható, mások is használhatóak (szemes bors, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, fahéj, szegfűszeg, koriander)

Elkészítés:
A paradicsomokat jól megmosom, feldarabolom és egy edényben főni teszem. Amikor már jó sok levet engedett és a héja is nagyjából levált a húsáról, félreveszem és miután hűlt egy kicsit, átpasszírozom. A kapott levet visszateszem a lángra és sűrűségétől függően még bő félórát-órát hagyom kis lángon forrni. Közben egy tiszta gézdarabba beleteszem a fűszereket, jól megkötöm és beleteszem a paradicsomlébe. Így főzöm végig. Kb. félóra fővés után beleteszem a sót, cukrot, ecetet (ez utóbbiból én angyon keeset szoktam, a paradicsom éppen eléggé savas) és úgy főzöm tovább. Amikor már annyira besűrűsödött, hogy jó lenne paradicsomlének, azaz a leve és a rostja már nem válik szét, ha egy kanálnyit egy tányérra öntünk belőle, akkor a szükséges keményítőmennyiséget (persze, előzőleg le lehet mérni a levet, de én nem szoktam, csak szemre csinálom, a saccolásban viszont segít a fazakam űrtartalma) elkeverem nagyon kevés vízzel és besűrítem vele a paradicsomlevet. Hagyom még kb. 10 percig forrni, ekkor kiszedem belőle a fűszeres gézt és elzárom a gázt. Néhány kanálnyit kiveszek belőle, ebben elkavarom a szalicilt, majd hozzáadom az egészhez és ismét jól elkavarom. Még így, nagyon forrón üvegekbe töltöm és száraz dunsztbe helyezem őket. Erre a célra nagyon jó szolgálatot tesz a hűtőtáska, de pokrócokba, esetleg paplanba bugyolálva az üvegeket is meg lehet oldani a dolgot.

EK - 2010/9



„Ketchup” 2.

Ismét idézőjel. De csak azért, mert ez a valami, amit idén sikerült kihoznom, érdekes keveréke a lecsónak, zakuszkának és a ketchupnak. Állagra lecsós, mert darabos, kinézetre zakuszkás, ízre pedig ketchupos. De mindenképpen NAGYON FINOM! Olyannyira, hoyg anyósom, miután megkóstolta, erős késztetést érzett rá, hogy ő is elkészítse. Meg is tette, kóstolót is kaptunk, de még őrzöm, nem bontottam fel!
Az előzménye annyi, hogy évekkel ezelőtt egy barátnőmnél ettem valami zöldséges ketchupféleséget és valami olyasmit próbáltam előállítani. És bár a végeredmény semmiben sem hasonlított a néhai megkóstoltra, azért egyáltalán nem csalódtam.

Hozzávalók:
- 3 kg piros húsú paprika (nálam vegyesen volt paradicsompaprika, kápia és tölteni való paprika is)
- 1,8 kg murok (sárgarépa)
- 1,2 kg zeller
- 1kg petrezselyemgyökér
- 1 kg lilahagyma
- 1 kg vöröshagyma
- 1,5 l paradicsomlé
- 450 g paradicsompüré (ez üzleti volt)
- 2 dl olaj
- só, bors, cukor, ecet, szalicil
- fűszerek ízlés szerint (szemes bors, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, fahéj, szegfűszeg, koriander)

A megadott mennyiségek pontosak, mert én ennyit használtam a zöldségekből, de természtesen, lehet változtatni is rajtuk.

A paprikákat megmostam, kicsumáztam, feldaraboltam és icipici vízzel odatettem főni. Kb. félóráig pároltam (lehet kuktában is csinálni ezt, hamarabb meglesz), majd a kiengedett levének egy részét leöntöttem róla. A párolt paprikát paradicsompasszírozón átdaráltam, hogy a héja ne kerüljön bele. A paprika után a sárgarépát hámoztam meg és reszeltem le, majd az olajon odatettem dinsztelődni. Mindig 20-30 ml vizet öntve alá, teljesen puhára pároltam. Amíg a murok meglett, megpucoltam-ledaráltam a hagymát. A párolt répát beleöntöttem a paprikapépes edénybe, a helyébe pedig a hagymát tettem. Többnyire saját levében pároltam meg, csak a vége felé kellett egy-egy kevés vizet öntenem alá és gyakrabban kevergetni. Ment a paprika és a répa után. Amíg a hagyma főtt, megpucoltam és nagyon pici darabokra vágtam a zellert és a petrezselymet. Ezt is megpároltam, majd ment a többi zöldség után a fazékba. Az egészet jól összekavartam és beletettem a paradicsompürét, illetve annyi paradicsomlevet, hogy az állaga a megfelelőnél kissé hígabb legyen. Így használtam másfél l paradicsomlevet. Szintén gézbe raktam a fűszereket, beledobtam a fazékba és a beforrósított sütőbe toltam a fazakat. Forrástól számítva még kb. 20 percet főztem, majd beletettem a sót, cukrot és ecetet. E két utóbbiból nagyon keveset használtam, ugyanis a zöldségek már eleve édeskéssé tették, a paradicsomlé pedig eléggé megsavanyította. Mindenki ízlés szerint tegyen bele. Még ment vissza a lerbe (sütőbe) kb. negyedórára, ekkor kivettem, belekavartam a szalicilt és töltöttem is az üvegekbe. Szintén szárazon dunsztoltam.

A kék fedeles üvegben van a zöldségketchup:


Ketchup 3.

Ez is egy zöldséges változat, de ilyet idén nem csináltam. Tavaly viszont két adagot is tettem el belőle. Férjem inkább az üzletit díjazza ehelyett, de a Lányokkal nagyon szeretjük, el is tüntettük az egészet! A hozzávalókból tetszés, illetve lehetőség szerinti mennyiségeket kell használni.

Hozzávalók:
- paprika
- murok (sárgarépa)
- zeller
- hagyma
- petrezselyemgyökér
- alma
- fokhagyma
- paradicsom vagy paradicsomlé
- só, cukor, ecet, szalicil
- fűszerek ízlés szerint (szemes bors, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, fahéj, szegfűszeg, koriander)

A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, kis darabokra vágjuk és feltesszük főni nagyon kevés vízzel. Az almát nyugodtan lehet héjastól beletenni. Ha pedig paradicsommal késül, akkor azt érdemes külön megfőzni és csak végül összevegyíteni. Amikor minden zöldség puha, akkor a paradicsompasszírozón átnyomjuk az egészet, így egy pépet kapunk. Fazékba öntjük a pépet, gézbe vagy teatojásba tesszük a fűszereket és kis lángon, de legjobb sütőbe téve, főzzük. Kb. háromnegyedére hagyjuk besűrűsödni, ekkor ízesítjük sóval, cukorral, ecettel és még kb. negyedórát főzzük. A lángot elzárjuk vagy kivesszük a sütőből, belekavarjuk a szalicilt (5-6 l-hez 1 tk-nyit) és azonforrón üvegekbe töltjük. Száraz dunszban illik kihűteni.
A képen a tavalyi egyik adag paradicsomlé és ketchup látszik.

10 megjegyzés on "Nyár- és őszinvázió a kamrámban 2."

Wise Lady on 2009. október 5. 17:10 írta...

Nagyon jók a receptek. Én is készítek majd ketcupot, kedvet csináltál, talán az elsőt, a simát.
Viszont a hűtőtáska hatalmas ötlet. Nekem még nem jutott eszembe, pedig 3 is van itthon.

trinity on 2009. október 5. 17:14 írta...

Csodálom az energiáid!!! Nekem most sajna kevesebb az időm, de szívesen főznék be ilyeneket....

sedith on 2009. október 6. 8:51 írta...

Wise Lady, csak rajta!:) Remélem, ízleni fog!
A hűtőtáskát én is olvastam valahol nemrég, úgyhogy sajnos, nem saját ötlet, de annál jobb. :)

sedith on 2009. október 6. 8:55 írta...

Trinity, az az igazság, hogy én is jobban lelkesedek az elején, aztán az "események teljében" már nincs idő gondolkodásra, viszont amikor mosogatni kell... pfujj, nagy fazekak, tálak, ezt már nagyon nem szeressem!
Amiket eltettem télre, nem hipp-hopp két nap alatt csináltam, hanem szépen lassan, úgy aug. közepétől egész szeptemberen át és még októberben is. HA majd dolgozom is, nem tudom, hogyan lesz. Eddig még sosem volt gyerekem, amíg munkahelyre jártam, de majd ez is kialakul valahogy, biztos!

Kati on 2009. október 6. 11:23 írta...

Hú, nagyon ügyes vagy!!! Nálam is így kezdődik... aztán meghagyom anyunak, anyósnak. :-P Úgyis erősködnek, hogy nekem nincs időm. ...nagyobb gondban vagyok az üvegekkel. :-$ Mindig elhordom anyunak, mondván nekem őgysem kellenek, aztán amikor kedvet (vagy zöldséget :-P) kapok, nincs mibe elrakjam.

A zöldséges változatot mihez/hogyan eszitek?

Más: a segítségedet kérem. Azt hiszem, félreértettelek. Megcsináltam ugyanis a zselatintortádat Marcika szülinapjára, és úgy elcsurgott, hogy csak na! :-$ :-(
Én úgy értettem, hogy a zselatint csak beáztatod, s nem főzöd fel. Ez így van? Anyu mondta, hogy így nem lehet, nem lesz jó. Viszont egyszer már elkészítettem - még írtam is, hogy tésztaszűrőben -, és akkor jó lett, kőkemény.
Most viszont. Igaz, tettem bele tejszínhabot - de attól csak jobb lett volna, hiszen nagyon jól felverődött.
Hogy is van, tehát? Csak felolvasztom langyos vízben a zselatint, vagy felfőzöm, ahogy a zacskóra van írva.
Te mindig dr.oetkert használsz? Egyszer ezt is miontha írtad volna.
Akkor lehet, hogy itt lez a baj, mert én - gondolván, hogy mindegy - megvettem a legolcsóbb tescósat. :'-(
Különben az íze nagyon finom lett, csak folyott. Majd leírom a "főzősbe".
Köszönöm a válaszodat!
(Kérlek gyorsan írj ;-), mert szombaton Emmó-szülinap, s most nem tudom milyen torta készüljön, a zselatinos krémektől félek ezek után. :-p) Kati

sedith on 2009. október 6. 12:27 írta...

GYorsan írok, Kati!
Igen, mindig dr. Oetkert használok. És mivel neked is egyszer már sikerült, csakis ez lehetett a baj. A tejszínhabtól valóban csak finomabbnak kellett volna lennie.
A zselatint viszont NEM SZABAD főzni!!! Véletlenül nem tortazselét használtál helyette? Rákerestem, neked ezt kell használni: http://www.oetker.sk/oetker_sk/html/default/debi-7q2bw3.sk.html, ami zseléknek, aszpikoknak kell.

Ne félj tőlük, én is megjártam éppen tavaly, IStván szülinapjakor, hoyg elfolyt a massza. De azért, mert friss ananászt használtam és akkor még nem tudtam, hoyg a friss ananászlé gátolja a zselatin megfőzését.

Nálunk nem olyan a csomagolása mint nálatok, mindenesetre, a benne lévő anyagnak kissé szemcsésnek, kissé olyan füstös sárga-fehérnek kell lennie, nem pedig fehér pornak!

Kati on 2009. október 6. 19:22 írta...

Köszönöm a gyors választ, meg, hogy megkerested. :-)

Még egypár kérdés, amire választ várok:csupán langyos vízbe áztatom a zselatint, és úgy öntöm hozzá? Egyáltalán nem melegítem?

Megnéztem a zacskót, "természetesen" tortazselét használtam :-$, azt gondoltam, mindegy. Fehér por volt. :-(

(Azt akartad írni, hogy a friss ananászlé gátolja a zselatin megkötését? Ezt nem is gondoltam volna. :-o)
Köszönöm!

sedith on 2009. október 6. 20:30 írta...

Kati, na ugye, hoyg ugye? :D Gondoltam, hoyg a tortazselé volt!
Nem kell melegíteni, elég, ha feloldod, mivel majd úgyis a forró pépbe kell elekavarni és abban feloldódik teljesen.

Persze, hoyg azt akartam írni, de látod, emnnyire siettem?:D Nem értettem, miért kérdezel rá, hiszen én ezt írtam! Legalábbis azt hittem. Mikor visszaolvastam, nagyot nevettem. :) És a kivi is tartalmaz ilyen kötésgátlót. HA kiviréteget tetem a tortába, ott szinte mindig szétvált.

Fektetés, mentem...

Kati on 2009. október 6. 22:12 írta...

Köszi szépen! Te mindig gépközelben vagy? ;-)
Én már túl vagyok a fektetésen. :-)

sedith on 2009. október 7. 15:00 írta...

Kati, nem de ha van pár szabad percem és itthon vagyok, akkor "beugrom" ide-oda. :)

Related Posts with Thumbnails