Múltkoriban még arról panaszkodtam, hogy igencsak üres a fagyasztóm. Azazhogy teli van az, csak éppen nem hússal. (Hogy mi más van benne, arról majd máskor!) Illetve most már azzal is teli van. Elmentünk vásárolni és azt mondta István: most aztán tegyél a kosárba mindent, ami kell, nehogy halljam még egyszer, hogy nincs miből főznöd!:p:-$ Ami éppenséggel nem is volt igaz, hiszen volt amiből, de jobban szeretem, ha többféle hozzávalóból válogathatok, több mindent keverhetek.
Így aztán amikor hazaérkeztünk és kipakoltunk, megtelt – az amúgy nem túlságosan nagy – konyhaasztal, úgyhogy egy ideig tényleg nem panaszkodhatok ismét.
Vettünk vagy 4 kiló disznócombot, amiből 5 adag húst fagyasztottam le – 4 bármilyen szeletnek valót és egy adag pörköltnek való „hulladékot”, grillcsirkét, csirkecombot, csirkeszárnyat, csirkemájat, csirkezúza-szív keveréket, illetve egy-egy tálca előre pácolt karajt és disznótarját (ezeket István választotta ki).
Zúza-szívpörkölt
Másnap pedig már kezdtem is fosztogatni a hűtőt (mert azt már nem fagyasztottam le) és két tálca zúza-szívet készítettem el pörköltnek. Nagyon szeretjük ezt – és én nem is ettem belőle, mert akkor gyümölcsnapom volt – és gyakrabban is készíteném, ha nem lenne annyira unalmas a zúzákat egyenként átkapargatni-mosni. Ez pedig nagyon fontos művelet, el sem tudnám képzelni, hogy gondos átnézés nélkül készítsem meg. De azért meglettem vele és már tettem is oda a pörköltet.
3 nagy hagymát megpucoltam és az egyiket félbe, majd csíkokra vágtam. Pörköltnek nem szoktam apróra vágni a hagymát, úgyis hosszú ideig fő és amíg a hús elkészül, a hagyma is szétfő. A felvágott hagymát kevés olajon megdinszteltem. Azért csak az egyiket, mert így elég egy pindurka olaj, míg ha az összeset akarnám dinsztelni, túl zsíros lenne az étel és mi azt nem szeretjük. Amíg pirult, felcsíkoztam a többi hagymát is, néha kevergettem, majd megszórtam pirospaprikával és felengedtem egy kicsi vízzel. Ezután dobtam rá a többi hagymát.
Miután összekevertem, máris hozzáadtam a zúzát és azzal is összekevertem. 
Pici sóval, borssal szórtam meg, illetve felengedtem annyi vízzel, amíg ellepte. Többször pótoltam is utána az elfővő levet forró vízzel, végül viszont ismét hagytam jól elfőni. Ekkor 1-2 kanál paradicsompürét kavartam bele, illetve 1 evőkanálnyi hideg vízben elkevert keményítőt is. Felengedtem még egy pici vízzel, míg a szaft mártás sűrűségű nem lett. Még ízesítettem sóval és borssal és már kész is volt. Mi ezt puliszkával szoktuk enni, de csak simán, kenyérrel mártogatva is nagyon finom, illetve bármilyen más köretet, krumplipürét, párolt rizset, főtt makarónit is lehet adni mellé. Savanyúságként is bármi illik hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése