2012. július 13., péntek

Gyors, lapos zsemlék

Még sosem készítettem kenyeret vagy péksüteményt kimondottan teljes kiőrlésű lisztből, de most megtettem annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem volt semmiféle fehérlisztem itthon. Kenyerünk sem volt, de kedvem sem, hogy üzletbe menjek érte, ezért fogtam a maradék teljes kiőrlésű lisztemet, sót, cukrot élesztőt meg tejet tettem hozzá, és begyúrtam kőttes palacsintának. Igenám, de kőttes palacsintát (ahogy nálunk nevezik a kelt tésztából sütött palacsintát) még sosem csináltam, pláne nem tk. lisztből, úgyhogy fogalmam sem volt, mi sül ki belőle. Rövid kelesztés után (kb. félóra volt) el is kezdtem sütni a "palacsintákat", de miután néhány darabot megsütöttem, rájöttem, hogy nem tetszik a végeredmény: nem volt rossz, de eléggé meg kellett sütni ahhoz, hogy átsüljenek, mire kívül sötétbarna lett, és meglehetősen ropogós. Belül pedig kétes állagú. És nagyon sok olajat is magukba szívtak. No, fogtam, félretettem a tálat a tésztával, és letakartam. Közben amit már megsütöttem, ráhelyeztem a sütőpapíros tepsire, és bedugtam a sütőbe: épp forró volt, mert előtte grilleztem meg a padlizsánszeleteket, és még 7-8 percig sütöttem őket. Érdekes végeredmény született, de az ebéd mellé tökéletes volt, a lányok szívesen mártogatták bele a krémlevesbe. El is fogyott. Miután ettünk, akkor jutott eszembe a maradék tészta. Mit csináljak vele? És akkor, mint aki feltalálja a spanyolviaszt, a homlokomra csaptam: hát megsütöm zsemlének! Fogtam a már említett sütőpapíros tepsit, kanállal kiszaggattam rá a masszát, és bedugtam a már kissé lehűlt sütőbe, és bekapcsoltam azt. Amíg újra felforrósodott, a halmocskák még keltek-nőttek egy kicsit, majd 220 fokon kb. 15 perc alatt megsütöttem őket. Végül a sütőt kikapcsoltam, és még vagy 10 percig benne hagytam őket száradni. A végeredmény? Azt nem mondhatom, hogy habos-babos, habkönnyű zsemlék születtek belőle, de azért könnyű, lyukacsos cipócskák lettek, és nagyon laktatóak voltak. A lányok szabályosan rájártak egész délután, mint a legfinomabb habostortára, este a férjemnek nem tudtam már adni belőle.:P Szerintem még fog készülni ilyesmi nálam, és mivel a tészta lágyabb, még a formázással sem kell kínlódni, a szaggatás tökéletes neki.:)





Gyors, lapos, teljes kiőrlésű zsemlék

Hozzávalók: 50 dkg tk. liszt, 4 g szárított élesztő, 2 csapott teáskanál só, 1 evőkanál barna cukor, 5 dl tej.

Elkészítése: A lisztet kimérjük, rászórjuk az élesztőt, a cukrot meg a sót, majd a tejet kicsinként adagolva hozzá, kanállal simára kavarjuk. Miután egynemű masszát kaptunk belőle, letakarjuk, és jó meleg helyen kelesztjük egy órácskán át. Ekkor  sütőpapírral bélelt tepsire olajozott kanállal halmocskákat szaggatunk, és betesszük a hideg/langyos sütőbe. A sütőt magas hőfokra állítjuk (220 fok), majd attól kezdve, hogy  kiforrósodott, 15 percig sütjük. Miután a sütőt kikapcsoljuk, még 10-15 percig hagyjuk a zsemléket száradni benne. Majd rácson, konyharuhával letakarva hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés:  Azt muszáj még leírnom, hogy nem üzleti tk. lisztből készült, hanem olyanból, amit malomból vettem, azaz sokkal darabosabb, grízesebb, mint az előrecsomagolt. A folyadékmennyiségnél ez lehet, hogy számít. Éppen ezért ajánlatos csak kicsinként adagolni. Mindenesetre, a masszának eléggé lágynak kell lennie, kézzel nem igazán formázható.

KELT - 2012.

Nagyobbikom eperlekvárral és tejjel kérte:
Kisebbikem "üresen" gyúrta magába:

4 megjegyzés:

Edó írta...

Klassz zsömik,de nekem a legjobban a két szőkeség tetszik!Angyalkák:)Mekkora dolog,hogy saját sütésű zsemlét ehetnek,saját készítésű lekvárral!

sedith írta...

A méghozzá friss, kerti eperből. Anyósommal ketten főztük.:) Köszi a dicséretet.:) A tieid is olyan drágák, huncutok!;)

Katalin írta...

nagyon aranyosak lettek a kis zsömlék! Helyesek a lánykáid, ahogy tömik magukba ezt a finomságot :)

Zsuzsi írta...

Nagyon finom lehet!! :))

Related Posts with Thumbnails

2012. július 13., péntek

Gyors, lapos zsemlék

Még sosem készítettem kenyeret vagy péksüteményt kimondottan teljes kiőrlésű lisztből, de most megtettem annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem volt semmiféle fehérlisztem itthon. Kenyerünk sem volt, de kedvem sem, hogy üzletbe menjek érte, ezért fogtam a maradék teljes kiőrlésű lisztemet, sót, cukrot élesztőt meg tejet tettem hozzá, és begyúrtam kőttes palacsintának. Igenám, de kőttes palacsintát (ahogy nálunk nevezik a kelt tésztából sütött palacsintát) még sosem csináltam, pláne nem tk. lisztből, úgyhogy fogalmam sem volt, mi sül ki belőle. Rövid kelesztés után (kb. félóra volt) el is kezdtem sütni a "palacsintákat", de miután néhány darabot megsütöttem, rájöttem, hogy nem tetszik a végeredmény: nem volt rossz, de eléggé meg kellett sütni ahhoz, hogy átsüljenek, mire kívül sötétbarna lett, és meglehetősen ropogós. Belül pedig kétes állagú. És nagyon sok olajat is magukba szívtak. No, fogtam, félretettem a tálat a tésztával, és letakartam. Közben amit már megsütöttem, ráhelyeztem a sütőpapíros tepsire, és bedugtam a sütőbe: épp forró volt, mert előtte grilleztem meg a padlizsánszeleteket, és még 7-8 percig sütöttem őket. Érdekes végeredmény született, de az ebéd mellé tökéletes volt, a lányok szívesen mártogatták bele a krémlevesbe. El is fogyott. Miután ettünk, akkor jutott eszembe a maradék tészta. Mit csináljak vele? És akkor, mint aki feltalálja a spanyolviaszt, a homlokomra csaptam: hát megsütöm zsemlének! Fogtam a már említett sütőpapíros tepsit, kanállal kiszaggattam rá a masszát, és bedugtam a már kissé lehűlt sütőbe, és bekapcsoltam azt. Amíg újra felforrósodott, a halmocskák még keltek-nőttek egy kicsit, majd 220 fokon kb. 15 perc alatt megsütöttem őket. Végül a sütőt kikapcsoltam, és még vagy 10 percig benne hagytam őket száradni. A végeredmény? Azt nem mondhatom, hogy habos-babos, habkönnyű zsemlék születtek belőle, de azért könnyű, lyukacsos cipócskák lettek, és nagyon laktatóak voltak. A lányok szabályosan rájártak egész délután, mint a legfinomabb habostortára, este a férjemnek nem tudtam már adni belőle.:P Szerintem még fog készülni ilyesmi nálam, és mivel a tészta lágyabb, még a formázással sem kell kínlódni, a szaggatás tökéletes neki.:)





Gyors, lapos, teljes kiőrlésű zsemlék

Hozzávalók: 50 dkg tk. liszt, 4 g szárított élesztő, 2 csapott teáskanál só, 1 evőkanál barna cukor, 5 dl tej.

Elkészítése: A lisztet kimérjük, rászórjuk az élesztőt, a cukrot meg a sót, majd a tejet kicsinként adagolva hozzá, kanállal simára kavarjuk. Miután egynemű masszát kaptunk belőle, letakarjuk, és jó meleg helyen kelesztjük egy órácskán át. Ekkor  sütőpapírral bélelt tepsire olajozott kanállal halmocskákat szaggatunk, és betesszük a hideg/langyos sütőbe. A sütőt magas hőfokra állítjuk (220 fok), majd attól kezdve, hogy  kiforrósodott, 15 percig sütjük. Miután a sütőt kikapcsoljuk, még 10-15 percig hagyjuk a zsemléket száradni benne. Majd rácson, konyharuhával letakarva hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés:  Azt muszáj még leírnom, hogy nem üzleti tk. lisztből készült, hanem olyanból, amit malomból vettem, azaz sokkal darabosabb, grízesebb, mint az előrecsomagolt. A folyadékmennyiségnél ez lehet, hogy számít. Éppen ezért ajánlatos csak kicsinként adagolni. Mindenesetre, a masszának eléggé lágynak kell lennie, kézzel nem igazán formázható.

KELT - 2012.

Nagyobbikom eperlekvárral és tejjel kérte:
Kisebbikem "üresen" gyúrta magába:

4 megjegyzés:

Edó írta...

Klassz zsömik,de nekem a legjobban a két szőkeség tetszik!Angyalkák:)Mekkora dolog,hogy saját sütésű zsemlét ehetnek,saját készítésű lekvárral!

sedith írta...

A méghozzá friss, kerti eperből. Anyósommal ketten főztük.:) Köszi a dicséretet.:) A tieid is olyan drágák, huncutok!;)

Katalin írta...

nagyon aranyosak lettek a kis zsömlék! Helyesek a lánykáid, ahogy tömik magukba ezt a finomságot :)

Zsuzsi írta...

Nagyon finom lehet!! :))