Ezt az ételt még akkoriban ettük, amikor a babos zakuszkát készítettem. Sajnos eléggé ritkán kerül asztalra nálunk, pedig finom és szeretjük, csak valahogy sosem jut eszembe. Azért néha, amikor paszulyleves kerül az asztalra, több babot főzök bele és egy törtpaszulyre valót kiveszek. Úgy megfőve bezacskózom, lefagyasztom és ha ilyent akarnánk enni, akkor nem kell kivárni a főzési időt. Néha szalonnakockákkal készítem, máskor kolbászkarikákkal, de ez is egy olyan étel, ami önmagában is eléggé laktató, nem mindig szoktam húsfélét adni mellé. Azért a "paprikás pergelés", azaz a dinsztelt hagyma pirospaprikával nem hiányozhat róla.:)
Hozzávalók:
- szárazbab
- só, bors
- tej, víz
- 1 hagyma
- olaj
- pirospaprika
Elkészítés:
A babot beáztatjuk és hideg vízben odatéve, megfőzzük. Ha nem volt beáztatva, az sem baj, max. 2 óra alatt úgyis megfő, esetleg kuktában még hamarabb. Ha elkészült, akkor a levét leszűrjük és ledaráljuk. Vagy botmixerrel pépesítjük, esetleg robotgépben turmixoljuk. Nálam most az első változat volt érvényes, mert a zakuszkához úgyis le kellett darálni, ezért a pépet egy lábosba tettem és állandóan kevergetve, tejjel és vízzel mártás sűrűségűre hígítottam. Közben megsóztam és megborsoztam, végül jól kiforraltam. A hagymát meghámoztam, apróra vágtam és kevés olajon üvegesre dinszteltem. Rászórtam 1 tk. pirospaprikát, gyorsan elkevertem és felöntöttem kb. 1 dl vízzel. Néhány percet hagytam főni, amíg majdnem zsírjára sült, de azért hagytam még "levet" is neki. Ezt is megsóztam és borsot is tettem bele. Végül a tányérokba szétosztott paszuly tetejére tettem belőle egy-egy kanállal. Ha szalonnával készült volna, akkor azt először kiolvasztom és annaka zsírján pirítom meg a hagymát, a többi ugyanaz, ha meg kolbásszal, akkor a vízzel felöntés után tettem volna bele a kolbászkarikákat és valamivel több ideig főztem volna.
Általában fehérbabból szokták készíteni, hogy szép színe legyen, de nekem most egy paszulykavalkádom volt mind fajták, színek, mind pedig méret szempontjából.
Jó étvágyat!
15 megjegyzés:
Pontosan igy készitem én is és valóban nem kell hozzá semmi más, csak egy kis szalonnás-hagymás "perkelés", oszt lehet nyesni béfelé káposztacikával, vagy vereshagymával. :))) Kell is készitsek valamelyik nap.
Jujj, tényleg, Alíz, azt elfelejtettem, hogy hordós savanyúkáposztával, azaz ahogy mi hívjuk káposztacikával a legfinomabb, de persze, bármiylen más savanyúsággal is jó. Én már nem emlékszem pontosan, mivel ettük, de azt hiszem, valamilyen friss salátával, mert akkoriban még szezonja volt az ilyesminek!:)
Írtam neked egy mailt. :)
:) Válaszoltam is rá. :)
Na most hagyjátok abba, de azonnal! Ez már ember kínzás!!! Törtpaszuly, meg káposztacika...Hmmm...Pedig most ebédeltem!
Ó ezt én is nagyon szeretem, nálunk sült hagyma jár a tetejére:) Azt mondjátok, hogy savanyúkáposztával is jó???
Szalonnás, hagymás perkelés, meg káposzta, meg egyáltalán! Gyilkos! Komolyan mondom, gyilkos!
Gabojsza, :D:D:D! Hamarosan lesz alkalmad enni egy ilyen jót! Csak káposztacika még nemigen van!:)
Kata, bezony! De azért bármi mással is jó, ami az ízléseteknek megfelel!:)
Hogy is van Szepy, a szalonna mehet, a paprika készít ki? Akkor hamarosan iktass be egy ilyet!
Amúgy, én ha szalonnáról beszélek, tényleg arról a hagymányos falusi fajtáról van szó, azt hiszem, te mangalicaszalonnának nevezted! Nos, nálunk nem épp mangalicák a disznók, de a szalonnájuk így is jó. És szó sincs arról, hoyg gyakran ennénk, de egy-két tábla azért elfogy évente!:)
Sedith, igen a paprikát (tv paprikát,nyersen) nem bírja az epém (helye), de pont nem érdekel, attól naponta egyet megeszem, max két napig emésztem, kit érdekel?:)
A szalonna nem kell, hogy mangalica legyen, azt az egyik bejegyzésemben mutattam,de simán "elvagyok" a normál malacok szalonnáján is!:)A fő, hogy legyen!:)
És gyerekkoromban sokszor voltam a nagyszüleimmel Dunaföldváron, ahol présházunk és szőlőnk volt. Ott azok a fajta szalonnák voltak, amik egy nagy combból voltak, és sötétre voltak füstölve. Még a mai napig is emlékszem ahogy "katonákat" gyártanak nekem kenyér, szalonna, lilahagyma.... Jesszusom, imádtam!
Azóta nem ettem olyan szalonnát! Száraz, sötét hús, iszonyat finom zsíros résszel!
Jááááááááj!:)
Savanyú káposztával? Jé! El nem tudom képzelni. :-o
Mi ilyet sárgaborsóból készítünk, borsókásának hívjuk és sült kolbásszal, pecsenyével - vagy csak zsírjával - esszük. :-)
Szepyke, most te kezdesz itt gyilkolászni!:) De így van, kölcsönkenyér visszajár!:)
Kati, látod, mi meg a borsót tudnánk nehezen elképzelni pürésítve!:D Bár trmészetesen, az is nagyon finom lehet!:) NAgyon el vagy tűnve, pedig nagyon várom Emmus szülinapi beszámolóját!;):)
Nem a kölcsönkenyér visszajár volt a cél!:))
Tényleg nem ettem azóta sem olyan szalonnát, pedig keresem mindenhol...:)
Tudom, de muszáj volt nekem is megvádolni téged valamivel!:D:)
Puszi
Edith, már készül a beszámoló, esténként tudok egy-egy mondatot hozzáírni. :-S Marcikának nem szűnnek a "fogzásos" fájdalmai, Emma meg ma reggelre betegedett meg igazából. :-( Igyekszem.
Megjegyzés küldése