Boldog Újesztendőt!

Újévi köszöntő

Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.

(Weöres Sándor)

Csirke és saláta - egy klasszikus páros

Ezt a csirkét nagyon könnyű és egyszerű elkészíteni, tulajdonképpen tízpercnyi munka, ha van vele! Na jó, mondjuk, tizenöt, ha azt is beleszámítjuk, hogy a csirkét át kell nézni, nem maradtak-e tokok a bőrében, oda nem "illő" dolgok a belsejében. Azonkívül pedig a sütő végzi a dolgát.

Citromos-almás csirke



Elkészítése: Teljesen egyszerűen fűszereztem, most semmi különlegeset nem használtam hozzá, csupán sót és borsot. Ezek keverékével kívül-belül bedörzsöltem a megszárítgatott csirkét, még a melle bőrét is megemelgettem és ott is jól bedörzsöltem. Aztán megtisztítottam két cikk fokhagymát, meghámoztam és négybe vágtam egy kisebb hagymát, kicsumáztam és négybe hasítottam két almát és egy citromot is cikkekre daraboltam. Mindezeket beletuszkoltam a csirkébe úgy, hogy minél több férjen belőlük. Aztán egy-egy vékonyabb szeletke citromot és hagymát a combok és a törzs közé is szorítottam, fogpiszkálóval megtűztem, majd egy spárgával össze is kötöttem őket. Meglocsoltam kevés olajjal és így állt pár órát a hűtőben, majd befóliázva a fagyasztóba tettem. Karácsony másodnapján vettem elő, sütőzacskóba tettem és pici vizet öntve alá forró sütőbe toltam és kb. Két órán át lassú tűznél hagytam elkészülni. Végül kibontottam a zacskót és a bőrét kissé megpirítottam (már amennyire akarta a sütőm). Nagyon finom, omlós lett a hús, a hagyma-citrom-fokhagyma-alma-négyes pedig hihetetlen ízkombinációt eredményezett. Mindannyiunknak nagyon ízlett. Friss zöldségekből készült salátával ettük.

Téli saláta – újra

Hozzávalók: 1 közepes fekete retek, 1 kisebb jégcsapretek, 1 közepes cékla, 1 szál sárgarépa, 2-3 db. szárzeller, 2 alma, ½ hagyma, só, citromlé, olívaolaj.

Elkészítés: Amit szükséges, meghámozunk, majd a retkeket, a céklát, a répát és az almát lereszeljük a nagylyukú reszelőn. Meglocsoljuk citromlével. A hagymát és a szárzellert vékonyan felszeleteljük. Mindent jól összekavarunk, sózzuk és savanyítjuk ha még kell, végül pedig meglocsoljuk olívaolajjal. Vigyázat, ebből elég nagy adag lesz, 4-5 felnőttnek simán elég.

EK - 2010/2



Sajnos az ünnepen elég keveset ételfotóztam, így csak az előkészületeket örökítettem meg … félvállról.

Készülődésről, ételekről, miegymásról

Az eddigi karácsonyokon általában utolsó pillanatban elkészülve, nedves hajjal indultunk anyósomékhoz Szentestén. Pedig mindig megvolt bennem a vágy és az elhatározás, hogy másképp lesz. Végül mégis ugyanolyan lett vége.

Idén, nem mondom, hogy lustálkodós volt az ünnepek előtti két nap, de határozottam más, mint az eddigi években. Elkészültem mindennel, időben. Igaz, a mindent nem az elképzelt mindenre értem, de a valósan kivitelezhetővel tényleg meglettem. Sőt, a legtöbbet előre dolgoztam, hogy az ünnepen ne kelljen a konyhát a feje tetejére állítanom, tehát, amit csak lehetett előre el(ő)készítettem.

Édesapám betegsége sokat elvett a hangulatomból (eleinte ez egészet elvette), a készülődési kedvemből, de a jobb hírek visszahozták egy részét. Így aztán a tervezett ételek mind elkészültek, egyedül a süteményekből nem lett annyi, amennyit képzeltem, de még mindig túl sok volt így is, úgyhogy nem is baj, ha nem készítettem mást.

Mivel töltött káposztát nem szoktam ilyenkor készíteni, és a hagyományos "disznóságok" sem szívesen látott ételek az asztalunkon, ki kellett találnom valami olyasmit, amit mindannyian szívesen fogyasztunk, nem túl bonyolult, azaz nincs túl sok munka vele, előre legyen el(ő)készíthető, illetve akkor is kevés munka legyen vele, mielőtt megennénk.

A húsleves, ugye, adott volt, és bár én nem vagyok nagy húsleveses, az ünnepeket nem tudom elképzelni nélküle. És akkor már, természetesen, adottak a benne főtt zöldségek is amiből majonézes salátát szoktam készíteni. Ezt szintén megcsináltam most is, de más formában, úgy, ahogy Gabriella kreatív konyháján láttam.

Amikor karácsonyra tervezem az ételeket úgy próbálom összehozni őket, hogy lehetőleg hidegen is fogyaszthatóak legyenek, így készült el idén a Duendénél látott Debreceni karaj, illetve gyártok már eleve "hideg" ételeket, mint pl. a tormás túrógolyók vagy a padlizsánkrém.
Ezenkívül egy citromos töltött csirkét készítettem elő, amit pácolás és töltés után lefagyasztottam és ünnep másodnapján csak sütőzacskóba tettem és megsütöttem. Ugyancsak előkészítettem a bécsi szeletet, avagy rántott húst is, amire viszont még nem került sor. A húslevesből és a csirkéből kétszer ettünk, pont elég volt négyünknek két ebédre. A hideg dolgok pedig szintén elfogytak a közbeeső reggeliknél-vacsoráknál. :)

Jövök nemsokára a hiányzó receptekkel, addig itthagylak a lányaim társaságában. :)

Karácsonyi ételeink

Jövök részletes beszámolóval és receptekkel is, egyelőre csak címszavakban az ünnepi menünkről

Dec. 24-én
Vacsora: töltött káposzta tejföllel, kolbász, füstölt főtt oldalas savanyú uborkával, sütemények (sógornőmnél)

Dec.25-én
Reggeli: salade de boeuf, maradék hideg sült kolbász és oldalas (sógornőmnél)
Ebéd: - Édesanyáméknál
Előétel: salade de boeuf
Leves: húsleves és káposzalével savanyított csorba
Főfogás: grillcsirke, disznósült, sült kolbász melegen-hidegen, töltött káposzta;
Desszert: sütemények (igaz, egyet meg nem tudtam kóstolni)
Vacsora: itthon
hidegtál: Debreceni karaj Duende-módra, szokásos zöldséges krumplisalátám új formát öltve, azaz orosz hússaláta Gabriella-módra, disznófősajt, tormás túrógolyók füstölt lazaccal - EK - 2010/12



Dec. 26-án - itthon
Reggeli: maradékok a hidegtálról, padlizsánkrém
Ebéd: húsleves cérnametélttel, citromos töltött csirke friss téli zöldségsalátával
Vacsora - lányaim kérésére: tükörtojás

Dec. 27-én
Reggeli: további hideg maradékok
Ebéd: húsleves - a csirke megmaradt része
Vacsora: majd kiderül :)

Desszertek: mindenekelőtt a "szaloncukor" aszalt gyümölcsből, mézeskalács, sakk- és spirálkekszek - saját gyártmányként. Sós sajtos rúd, Finom karamelles, Dominó-szelet, Pesti krémes és még egy, aminek nem tudom még a nevét- anyósom produkcióiként :) További (apró)süteményeket is szerettem volna még készíteni, de a betegség miatt felborult utolsó napokban már csak úgy tudtam utolérni magam, ha valamit kihagytam.



Amint olvashattátok, tehát, az ételeink többnyire hagyományosak voltak, főleg az ünnep elején, amikor nem itthon voltunk. Nekem még nincs egy kiforrott “hagyományos” karácsonyi menüm, egyelőre próbálkozom, keresem az utat, mi az, ami nem rugaszkodik el teljesen az itteni hagyományosnak számító ételektől, de mégis valami új van benne. Muszáj így tennem, mert a töltött káposztát, a kolbászt, az oldalast a férjem pl. csak ilyenkor eszi meg és azt is csak anyósomnál vagy sógornőmnél; ha itthon is ilyesmi lenne ezek után, a falra mászna tőle. Így aztán igyekszem a megszokott ízeket, ételeket úgy variálni, hogy csak éppen egy kicsi különlegességet teszek hozzá, egy új formát adok neki, illetve a már bevett szokás szerint, azért csempészek valami teljesen újat is közéjük.

Karácsonyi történet

Milyen kicsi lett a domb, ahol annakidején naphosszat szánkóztunk! Biztos, hogy ez ugyanaz a dombocska? És ez biztos ugyanaz a lépcső, ahová kicsi koromban kiálltunk és a karácsonyi verseket szavaltuk? És hol vannak az “öregek”? Még csak most volt, hogy Édesapám, Édesanyám valahol a sor végén kullogtak, én meg arról ábrándoztam, hogy egyszer majd én is kiállok Úrvacsorát venni, de mindez még olyan távolinak tűnt. Most meg… Édesapám előtt csak négyen álltak, és messze nem én voltam az utolsó a sorban.

Talán nem mindenkinek mondanak sokat a fenti sorok, de én még mindig nem tudom felfogni ezt az egészet. Eltelt az idő, egyszerűen. Ott, ahol én ültem a templomi padban annakidején, most “idegen” gyermekek ülnek, és most már a saját gyerekem is közöttük van.

Nagyon jó volt otthon lenni. Nemcsak otthon a házban, hanem otthon a templomban is. Emlékezni, újraélni sok-sok régmúlt karácsonyt, amikből konkrét emlékek igaz, nem feltétlenül maradtak (bár akadnak azért), de az érzések, a hangulatok igen. És akkora melegséggel töltött el mindez! És jólesett látni a sok régi arcot! Igaz, némelyiküket igencsak ráncosabb kiadásban, de akkor is. És jólesett ott, azon falak között hallani az Igét. Volt karácsony, nagyon ritkán, de volt, amikor “nem jutottam el” templomba, és állíthatom, hogy az nem volt számomra karácsony.

A mostani az. Nem hull a hó sűrű pelyhekben, nem is fehér semmi, sőt, fekete mocskos kinn minden és esik az eső, de ennél szebb karácsonyom nem emlékszem, hogy lett volna. Mert talán most jutottam el oda, hogy felfogjam teljesen az üzenetét. És, bár a tárgyi ajándékok eddig sem voltak túl fontosak számomra, rájöttem, hogy azok az égvilágon semmit sem érnek, ha nem lehet együtt a család, ha nincs békesség, ha nincs egészség.

Másképp alakult az Ünnepre való készülődés, mint eddig bármikor. Vasárnapra virradólag Édesapámat mentő szállította kórházba. A baj a régi volt, de újult változatban. Nem tudtuk, mire számíthatunk. Olyan nevetségesnek éreztem a begyúrt mézeskalács-tésztát! Aztán mégiscsak megsütöttük a húgommal. És lassan, bár túl jó híreket nem kaptunk (és sajnos, nem is fogunk kapni), de megnyugodtunk. Csütörtökön hazaengedték, így együtt lehettünk az Ünnepen. Ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattunk volna!

A gyerekek, természetesen, kaptak ajándékot, hiszen nekik egyelőre úgyis az ajándékok jelentik a Karácsonyt, de én tudom, hogyha belül nincs Ünnep (ünnep, a maga összes értelmezésével), hiábavaló minden külső “körítés”.

Hát ilyen volt az idei Karácsonyunk. A “történetet” Duendének is szánom, hogy eleget tegyek felhívásának!:)

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!!!

Békés, szeretetteljes Karácsonyt!

Mézeskalács

Ma sütöttem meg az első adag mézeskalácsot, de holnapra már be van keverve a következő. A húgommal osztozunk majd a két adagon, de ő csak holnap jön segíteni.
A két tészta kétféle. Ma megsütöttem azt a mézest, amit eddig is szoktam (ez a harmadik év, hogy mézeskalácsot sütök), és amit én azért szeretek, mert csak összegyúrjuk a tésztát és már nyújthatjuk, süthetjük. A másikat most próbálom ki először, egy kézműves mézeskalácssütő ismerősömnek a receptje szerint. Kíváncsi vagyok, az is milyen lesz! A mostani nem az egyből puha fajta, de dobozban, almaszeletekkel 3-4 nap alatt tökéletesek szokott lenni.
Ehhez az adaghoz vettem egy doboz Dr.Oetker-írókát. Nem bántam meg. Nagyon szép színes pogácsákat gyártottunk és még a nagyobbik lányom is ügyesen bánt velük. A kisebbik is (megpróbálta), de persze, némi maszatolásig jutott el. Én azért mindkettőre nagyon büszke vagyok!:)
A receptet tavaly leírtam, ITT található.
A mostani mézesek:





Természetesen, én is készítettem tojáshabot a díszítéshez, de az előző évek tapasztalatából okulva, ki kellett találnom valami mást a levágott sarkú zacskó helyett, hiszen én úgy nem tudtam sosem szépen írni. Az íróceruzákat hátsó szándékkal (is) vásároltam: azt hittem, újratölthetőek. Hát nem, de azért megoldottam. Volt egy üres üvegcsém, amiből kifogyott az ablakfesték-kontúr. Vagy tíz percig mostam, amíg teljesen tiszta lett és ebbe nyomtam bele a habot. A lyukas végéből még levágtam kb. 1 mm-nyit, hogy a hab ki is tudjon jönni belőle. Teljesen úgy működött, mint a vásárolt "ceruzák" és az ablakmatricáktól már ismertem a technikát is. :) Igaz, egy darabig "bódogtalankodtam", amíg kieszközöltem a tubus megfelelő feltöltését, de miután szereztem egy steril, talán 10 ml-es fecskendőt, már ez is ment, mint a karikacsapás: a habot felszívtam a fecskendőbe, onnan pedig ment a tubusba.
:D:D:D:D


Ólomüveg-sütit is készítettem:

Szaloncukor aszalt gyümölcsökből

Lúdanyó ajánlotta ezt a finomságot konyhai ajándékként. Már akkor elképzeltem a ízét és tudtam, hogy csakis finom lehet. Tegnapelőtt került sor arra, hogy kipróbálhassam. Nem csalódtam, isteni csemegét kaptam. Messze felülmúlja azt a zselés cukrot, amit eddig szoktunk venni a karácsoynfára, az állaga mégis nagyon hasonló, úgyhogy nem is fogjuk azt hiányolni.

Hozzávalók: bármilyen aszalt gyümölcs
Nálam - 40 darabhoz: 40 dkg barna, nagyszemű mazsola, 10 dkg aranyszínű mazsola, 20 dkg aszalt barack, 10 dkg aszalt füge, egy jó maréknyi aszalt szilva (ezt nem tudom mennyi volt), 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé.

Elkészítés: A gyümölcsöket húsdarálón ledaráljuk, majd a masszát kissé átgyúrjuk, hogy egyenletesen eloszlassuk a gyümölcsöket. Nedves kézzel először gombócokat formálunk belőle, majd hengerré formázzuk, mint a szaloncukrot. Sütőpapírra helyezzük őket, majd a csokoládét kevés vízzel vagy tejszínnel együtt felolvasztjuk, simára keverjük, és a gyümölcskupacokat két fogpiszkáló segítségével belemártjuk a csokoládéba. Visszahelyezzük a sütőpapírra, vagy rácsra, és másnapig hideg helyre tesszük, hoyg megdermedjenek. Fehér sütőpapírból nagyobbacska darabokat vágunk, beletekerjük a szaloncukrokat, majd kisebb alufóliadarabokkal adjuk meg a végleges szaloncukor-formájukat.
Bátran ajánlom mindenkinek!

Tipp: Őrölt diót, mandulát, mogyorót is keverhetünk a masszába.

Itt még csomagolatlanul...

KT - 2013/12

Tükröm-tükröm...

Megint átcsaptak a hullámok a fejem fölött. Sok receptem vár közzétételre, rengeteg a dolgom a lakásban, írom az erdélyi konyhás anyagot az újabb számba, két megválaszolatlan-viszonozatlan körkérdés rostokol nálam, már rég neki kellett volna fognom sütni és mindennek tetejébe hull a hó, tehát öltözéssel-vetkőzéssel minden nap legalább két óra szánkózásra megy. :) Egyelőre nem látom az alagút végét, de nem idegeskedek a dolgokon, kialakulnak, biztos!:) Még jó, hogy optimista fajta vagyok, különben nem lehetne ilyenkor hozzám szólni és akkor mi értelme lenne a karácsonynak? Igaz, most is ruhákat kellene hajtogatnom (mert nem voltam képes fél 5-kor felkelni, amikorra beállítottam az órát), de attól tartok, hogy ezután még kevesebb időm lesz, és legalább egy adósságot rójak.

Ismét Wise Lady hívott játékba. Tulajdonképpen ferde tükröt kell állítanunk önmagunknak képeink és szövegeink által. De míg az előbbinél mehet minden, mint a karikacsapás, a szöveggel kapcsoaltban gondban vagyok. Úgy érzem, át kellene néznem ahhoz a teljes blogot, hogy valamit kiválaszthassak. No nem mintha nem lehetne kivetnivalót találni az írásaimban, sőt, de azért mindig igyekeztem, hogy ami kikerült a kezeim alól, az legalább nekem tetsszen, igyekeztem megszerkeszteni, nemcsak éppen "odadobni" valahogy.
Szóval, mondhatnám azt is, hogy amit írtam, az én vagyok. És akár tetszik, akár nem, de a szövegeim a tükörképem.

A fotókkal viszont nagyon könnyű dolgom van. Szinte az összeset megjelölhetném a rossz, pocsék, kifogásolható, stb. jelzőkkel. Van egy nagyon jó gépem, de szegénykém csak azt csinálja, amit én "mondok" neki és ha én rosszul mondom el, mit várok tőle, nem is adhat jó eredményt. Az a baj, hogy csak éltünk egymás mellett és nem törekedtem arra, hogy közelebbről is megismerjem, természetesen, időszűke miatt. De néhány hete azt mondtam, ennek vége. Szépen kézbe vettem a kézikönyvét és láss csodát, rögtön másként viselkedett!:) Ugyanakkor egy képszerkesztő programot is letöltöttem, mert hiába várom, hogy a Photoshop áttanulmányozására legyen időm.

Nem, nem kell megijedni, nem szállt a fejembe a dicsőség, sőt, nagyon remélem, hogy akik valamilyen módon megdicsérték egyik-másik legfrissebb képemet, nemcsak udvariasságból tették. Való igaz, hogy nekem is tetszenek, de még nagyon sokat kellene tanulnom, gyakorolnom ahhoz, hogy fejlődjek. De hogy ezt hogyan kivitelezem majd, nem tudom, egyelőre fogalmam sincs, mit hoz az új év, az eleje (mégha sok az örülnivaló is a családi születésnapok miatt), mindenképpen sok rosszat fog tartalmazni. Egyelőre nem is akarok gondolni semmire: csak készülni testileg-lelkileg a karácsonyra és nem hagyni, hogy bármi is elrontsa a hangulatát.

És akkor a képek:

1. Ajajjjjj....


2. Nem jók, de kedvesek nekem, régebbről:


3. Újabbak és kedvesek számomra:


Tovább is kellene adnom valakinek. Igaz, fogalmam sincs ki kapta már meg és ki nem, de ezúttal kiválasztom Gabojszát, Andit és Kiskuktát.

Téli "egytálétel"-saláta

Majdnem ugyanazt készítettem el, amit nemrég Ottis oldalán olvastam. Csak még tettem bele ezt-azt, így aztán ez volt egyik nap az ebédünk.
Ahhoz képest, hogy a feketeretekkel szemben (nevetséges) előítéleteim voltak, hiszen mindig a mézzel kanalazott leve jutott eszembe róla, amit gyerekkoromban állandóan itattak-etettek velem, egy nagyon érdekes növényt fedeztem fel benne. Önmagában nekem túl karakteres, csípős volt, de gazdagítva a többi hozzávalóval már kellemes íze lett.

Hozzávalók (ahogy én készítettem):
1 nagyobbacska fekete retek, 1 jégcsapretek fele, 1 közepes lilahagyma, 1 alma, 15 dkg sajt, 15 dkg sonka, 4 kis szelet kenyér, fél citrom leve, 2 dl tejföl, só, bors, olívaolaj, zöldfűszer (én csak díszítéshez használtam)

Elkészítés:
A kenyérszeleteket aranybarnára pitítjuk és kihűtjük. A zöldségeket meghámozzuk, a retkeket és az almát nagylyukú reszelőn lereszeljük. Meg is locsoljuk citromlével. A hagymát vékonyan felkarikázzuk, a sajtot, sonkát és a kihűlt pirított kenyeret kb. azonos méretű (1x1 centis) kockákra vágjuk. A kenyér kivételével mindent lazán összeforgatunk, sózzuk, borsozzuk és meglocsoljuk 1-2 ek. olívaolajjal. Ráöntjük a tejfölt is, összekeverjük és végül, szintén lazán, beleforgatjuk a kenyérkockákat is.
Nagyon laktatós saláta, a megadott mennyiségek kb. 2-3 személynek elegendőek, nálunk 1 felnőtt és két gyerek tömte magát degeszre belőle. A férjemnek utólag készítettem, neki is nagyon ízlett.

FI - 2014/1

Káposzta-cékla saláta

Mint már többször írtam, húsevők vagyunk, sőt, szeretjük a húst. De ez nem jelenti azt, hogy minden ételünkbe használjuk, hogy állandóan azt esszük vagy hogy abszolút feltétele lenne a jóllakásnak. Sőt! Gyakran kerül az asztalunkra hústalan étel, olyan is, amit mások talán ilyen formában nem tudnának elképzelni vagy egyszerűen nem laknának jól vele. Nálunk ezt vacsorázta mindenki egyik este:

Káposzta-cékla saláta szalmakrumplival

Nagyon egyszerű, finom saláta, amíg a krumpli sül, bőven van idő elkészíteni.

Hozzávalók: 50-60 dkg káposzta, 1 közepes nyers cékla, só, cukor, (alma)ecet, olívaolaj, fél tk. őrölt vagy egész kömény.
Elkészítés: A káposztát és a céklát nagylyukú reszelőn lereszeljük (nem jó gyalulni a káposztát sem), ízesítjük sóval, cukorral, ecettel, kicsit összegyúrjuk, majd rászórjuk a köményt és rálocsoljuk az olívaolajat. Összeforgatjuk és már ehető is. Ha áll egy picit, az sem baj.

KÁP. - 2015.

Téli zebrák

Ezeket a sütiket próbaképpen - inkluzíve pedig ovis karácsonyi ünnepségre (ami végül elmaradt:()- készítettem, de azt hiszem, megismétlem az ünnepekre! Egy 2004-es lapban találtam, a Secretele bucatariei (A konyha titkai - a Burda konyha román változata) decemberi számában, és azóta minden évben terveztem elkészíteni. Még sosem jutottam viszont odáig, hogy megsüssem. Múltkor összeszedtem az összes decemberi lapszámot (más évekbelieket), hogy további ötleteket merítsek ételekhez, süteményekhez. És akkor újra megláttam. Nem sokat teketóriáztam, másnap már sütöttem is. Bevallom, kicsit féltem tőle, mert kcisinek találtam az adagot ahhoz, hogy 40 db aprósüti legyen belőle, de végül 44-et sikerült kihoznom. :) És azt is bevallom, hogy elég nehéz volt dolgozni a tésztájával, különösen a nyújtás volt komplikált, mivel nagyon porhanyós volt. És bár már szinte közhely, de a végeredmény megérte volna a dupla munkát is!!!:)

ÜNNEP - 2011.

Zebrasütemények (Spirál- és sakktáblakeksz)

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 18 dkg vaj (vagy 15 dkg sertészsír - én ezt használtam), 15 dkg cukor, 2 cs. vaníliás cukor, 2 tojássárgája, 1 tk. sütőpor, csipetnyi só, 1 ek. tejszín (én tejet használtam), 2 tk. kakaó, 5 dkg reszelt keserűcsoki (helyette még egy tk. kakaót és 2 tk. feketekávét tettem), 1 tojásfehérje.

Elkészítés:
A lisztet elkeverjük a cukorral, sütőporral, vaníliás cukorral és sóval, majd hozzáadjuk a vajat, a tojássárgákat és a tejszínt. Az egészet összegyúrjuk, majd 20 dkg-t levágunk a tésztából. Ebbe belegyúrjuk a kakaót és a csokit. Ha esetleg túl száraz lenne, még lehet 1-2 tk. tejszínt vagy tejet tenni hozzá. A kétféle tésztát, külön befóliázva, 30 percre a hűtőbe tesszük.
A barna tésztának levágjuk egyharmadát és a fehérből levágunk egy szintén ugyanakkora darabot. Ezeket visszatesszük a hűtőbe.
A maradék fehér tésztát kettéosztjuk. Az egyikből egy kb. 15x18 cm-es lapot (tanácsos egy folpackon végezni a műveletet, mert végül könnyebb lesz vele dolgozni), a másik feléből pedig egy kb. 9x18 cm-es téglalapot nyújtunk. Ez utóbbit 9 csíkra szabdaljuk. A maradék barna tésztát is 9x18-assá nyújtjuk és ezt is 9-be vágjuk. Végül a kinyújtott fehér lapot lekenjük tojásfehérjével és ráhelyezünk egymás mellé két fehér és egy barna csíkot (a barna lesz középen).

Ezeket is lekenjük, majd rájuk helyezünk két barna és egy fehér csíkot, természetesen úgy, hogy az ellentétes színűek kerüljenek egymásra. Ezt is lekenjük tojásfehérjével és a műveletet addig folytatjuk, amíg a csíkok tartanak.

Végül az összeillesztett csíkokat körbetekerjük a lapocskával, a fóliával jól leszorítjuk és egy órára hűtőbe tesszük. A félretett 1/3 barna és ugyanannyi fehér tésztát elővesszük a hűtőből, mindkettőt kb. egyforma mnagyságú és vastagságú lappá nyújtjuk, majd a barna lapot ráhelyezzük a fehérre. Ezeket is ajánlatos fólián nyújtani, mert könnyebb utána azzal emelgetni (utólagos tapasztalat, sajnos én nem így csináltam!) A lapokat végül jó szorosan feltekerjük és szép hengerré formáljuk a fólia segítségével. 1 órára ez is visszamegy a hűtőbe.
Amikor lejárt a pihentetés, éles késsel félcentis lapocskákká daraboljuk a hengereket és sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon kb. 15 percig sütjük. (Ezeket a lapban írta, nem magamtól adom az időt és a hőt.)


Garantálom, hogy a gyerekek kedvence lesz, sőt, már a szemükkel elkezdik megenni!!!:)

Már tálcára sorakoztatva az ovis bulira szánva:

Fonott muffinzsemle töltve

Yasmine rukkolt elő nemrég egy szemet (és gondolom, pocakot) gyönyörködtető kreációval, a fonott muffinzsemlékkel. Már akkor beléjük estem, de eddig nem tudtam elkészíteni őket. Aztán, amikor pizzát sütöttem a család többi részének, jó alkalom nyílt a muffinzsemle kipróbálására is. Tehát nem az eredeti recept szerint készült, hanem a saját pizzatésztámból, de nagyon finom lett. Kicsit gondban voltam a nyújtással-fonással, de végül - bár nem olyan szépen - megoldottam. A töltelék házi májas (még a nyári disznóvágás óta) és sajt volt. Isteniek lettek. melegen, illetve langyosan érvényesül igazán az ízük, hidegen, a dermedt sajt miatt már nem túlságosan élvezhetőek.

A tésztához: 30 dkg liszt, 2 ek. krumplipehely, 2 dkg élesztő, 1 tk. cukor, 1 tk só, 1,5-2 dl langyos víz, 2 ek olaj.
A töltelékhez: házi májas, sajtokockák
Ezenkívül: pár ek. tej, szezámmag
Elkészítés:
A cukrot feloldom kevés vízben, majd felfuttatom benne az élesztőt. A lisztet, krumplipelyhet és sót egy tálba teszem, összekavarom, hozzáöntöm a felfuttatott élesztőt, az olajat és még annyi langyos vizet, hogy se lágy, se kemény tésztát kapjak. 10-15 percig dagasztom, majd langyos helyen kelni hagyom, kb. egy órát.
A megkelt tésztát átgyúrom, hengerré formázom és 12 felé osztom. mindegyik golyót kb. 10x10 centis négyszöggé nyújtom és 8 csíkra vágom. Összefonom őket a képen látható módon:

Ráteszek egy kanál májast, rá egy kb. 2x2 cm-es sajtkockát (volt, hogy először a sajtot tettem, majd rá a májast)

a végeket összefogom és papírkapszli híján egy kb. 12x12 centis sütőpapír-darabra helyezem.

Így teszem bele a muffinformákba, majd hagyom kelni még kb. félórát.

Ekkor lekenem őket tejjel, megszórom szezámmaggal és a forró, de már mérsékelt lángú sütőben megsütöm.
Nyammm...........:)

Céklaleves

Hozzávalók:
1 húsos disznócsont, 1 kisebb cékla, 4 közepes murok/sárgarépa, 1 kisebb petrezselyemgyökér, 1 hagyma, 2-3 cikk fokhagyma, 1 marék rizs, só, almaecet.

Elkészítés:
A disznócsontot odatesszük főni annyi vízben, amennyi ellepi. Amikor már majdnem puha, beletesszük a lereszelt céklát, a sárgarépát, a felkockázott petrezselyemgyökeret és a csíkokra vágott hagymát. Kb 10 perc után mehet bele e rizs is, illetve az áttört fokhagyma. Sóval és ecettel ízesítjük. Kitűnő leves!!! Férjecském viccelődött a leves rovására, amikor meglátta, de úgy bekanalazta az egészet, hogy jobb se kellett!!! Húgocskám is megdicsérte! Különben meg kész színterápia!:)
Megjegyzés: Nekem nagyon sok sót kellett beletenni, hogy jó legyen az íze, mindenki kísérletezze ki magának!
Májasos-sajtos fonott muffinzsemlével (rövidesen) és Alíz-féle tormás savanyúsággal ettük.

EK - 2010/2

Megjelent!!!!

Megjelent az Erdélyi konyha első száma!!!!! :)



Aki mostanában járt az erdélyi gasztrobloggerek "háza táján", de főleg Alíznál, holmi "titokról" olvashatott, nem is egyszer. Nos, ez volt a titok. Alíz megszerkesztette az Erdélyi konyha című gasztromagazint, rengeteg munkát, időt, energiát és főként lelkesedést fektetve bele. Az, hogy nekem is jelentek meg receptjeim benne, nagy megtiszteltetés számomra.

Néhány sort idézek a leveléből, hiszen jobban úgysem tudnám leírni és amúgysem lenne mérvadó, hiszen nem voltam jelen az eseményen. Bővebben majd úgyis leírja ő:
"Röviden: Gyergyóban óriási sikere lett az Erdélyi Konyhának, az emberek úgy vitték mint a cukrot. Ami a leginkább tetszett, hogy sok olyan vásárló volt, aki vett egyet, elvitte, aztán visszajött egy óra múlva és vett 2-3-5-öt :) (...) Mivel karácsony közeleg, a dévai Corvin Kiadó ajándékáron dobta piacra az első lapszámot és mindössze két lejért megvásárolható."

Néhány fotó a tegnapi bemutatkozásról:

Kókuszgolyó "semmiből"

Valami édességre fájt a fogam, de olyasmira, ami hamar elkészül. Nem tudom végül hogyan jutott eszembe a kókuszgolyó, de jó ötletnek tartottam. Aztán mégsem. A kókuszon kívül szinte semmim se volt hozzá. Akkor meg azt mondtam: még azért is kókuszgolyót készítek. Szétnéztem a kamrában, szekrényekben és ez született belőle:



Kókuszgolyó tej és tojás nélkül

Hozzávalók:
3 dl víz, 0,5 dl karácsonyi itóka (helyettesíthető szörppel, de most még ilyenem sem volt), 1 vaníliás/csokis pudingpor (én vaníliásat használtam), 5 ek. cukor, 2 ml (egy kis üvegcse)rumaroma, 1 ek. margarin, 1 ek. savanykás lekvár (nálam málnakocsonya Alíz jóvoltából), 4 ek. kókuszreszelék, 13 ek. zsemlemorzsa, további kókuszreszelék a beleforgatáshoz.

Elkészítés:
A vízből, itókából/szörpből, cukorból és pudingporból "pudingot" főzünk, azonforrón elkeverjük benne a margarint. Belekeverjük a rumaromát és a lekvárt, majd hozzáadjuk a kókuszreszeléket. Végül a prézlit is hozzádolgozzuk. Nekem 13 ek-nyi kellett ahhoz, hogy egy nem fojtós, nem túl száraz masszát kapjak, de azért elég kemény legyen ahhoz, hogy könnyen formázhassam. A vége felé azért érdemes csak kanalanként adagolni, nahogy ne legyen annyira szükség. Illetve pluszban is lehet tenni, ha kell. A masszából diónyi golyókat formálunk és kókuszreszelékben meghempergetjük. Állítom, hogy senki sem mondta volna meg, hogyan készültek a golyók, még Férjecském is szívesen ette, pedig nem igazán édesszájú!

EK - 2010/1



Akinek ilyen segítségei vannak, nem panaszkodhat!!!:):):)

Karácsonyi itóka

Úgy kívántam valamit. De nem tudtam, hogy mit. Aztán rájöttem: valami inivalót akarok, méghozzá alkoholosat. (Szopi nincs már, jöhet egy-egy pohárka alkohol is!)
Kinyitottam a szekrényt és felmértem a kínálatot: borok (de sajnáltam megbontani őket, túl sok lett volna), konyakok, likőrök, vodkák, sőt, ott lapult a "fickói forrásvíz" is, a szilvapálinka.
Kivettem két üveget, egy vodkafélét és egy baracklikőrt. Házasítani akartam őket. Meg is tettem. Végül olyan itókát rittyentettem, hogy még ma este is rájártunk. Sőt, Férjecském azt mondta, karácsnyra is mehet egy adag! Aztán, valaki, aki ért az italokhoz, mondja meg, hogy mi a neve annak, ami kisült belőle, mert nekem fogalmam sincs, minek lehet nevezni. Ezért lett itóka. De bármi is legyen, nagyon finom lett!



Karácsonyi itóka

Hozzávalók: 5 ek. cukor, 2-2,5 dl víz, 1 citrom, 1 ek. mézeskalács-fűszerkeverék (nálunk ezt forraltbor-fűszerkeverék néven árulják), még néhány darabka fahéj pluszban, 3 dl vodka, 2 dl baracklikőr.

Elkészítés: a vízből és cukorból szirupot főzünk, belefacsarjuk a citrom levét, majd beledaraboljuk az egész citromot. Beledobjuk a fűszereket is és néhány percig még együtt főzzük. Végül beleöntjük a vodkát és a likőrt és az újraforrástól számítva még max. 1 percig főzzük. A fűszerekkel együtt hagyjuk kihűlni, utána le lehet szűrni. Bár én nem tettem meg akkor rögtön, csak másnap és még finomabb lett a végeredmény. És mivel sokkal édesebbnek is éreztük, mint frissen, két jégkockával enyhítettünk egy kicsit rajta. Legközelebb azért nem teszek ennyi cukrot, csak max. 4 kanállal.

ADV. - 2015.

Fűszeres pisztráng rántott tökszeletekkel

Azóta szerettem volna elkészíteni, amióta megláttam Wise Lady fűszeres makréláját. Nagyon jól nézett ki és tudtam, hogy csakis finom lehet. De mivel a pisztráng az a hal, amihez mi hozzá szoktunk jutni, csakis ebből készíthettem. De szerintem a pisztráng egy nagyon jó hal, nemcsak azért mert a férjem horgászhatja ki vagy kevés a szálkája, hanem azért is, mert bármilyen fűszerezéssel finom lehet. Úgyhogy, nem mondok újdonságot, ha azt mondom, hogy nagyon finom volt így is, ahogy most készítettem.
Nem használhattam ugyanazt a fűszerezést, amit Wise Lady, muszáj volt átalakítanom a férjem ízlésére.:D Azért egy csipet oregánót csak belecsempésztem!

Hozzávalók: annyi pisztráng, ahány személy eszik belőle (nálam most csak 3 volt), 3 ek. szójaszósz, fél citrom leve, 1 tk. fokhagymapor, 1 csipet oregánó, ezenkívül: só, bors, tavaszi fűszerkeverék, 2-3 ek. olívaolaj.

Elkészítés: A pisztrángokat kiolvasztottam (még október elején fogta őket a férjem), átmostam és papírtörlővel felitattam róluk a vizet kívül-belül. A szójaszószt, citromlevet, fokhagymaport, oregánót összekevertem és a halakat bekentem a keverékkel, szintén kívül-belül. Hagytam állni egy kicsit (kb. félóra elég), majd pici sóval és borssal megszórva egy olajjal vékonyan kikent tepsibe fektettem őket. Meglocsoltam a maradék olajjal, megszórtam tavaszi fűzerkeverékkel és a forró sütőbe toltam. Kb. 10-15 perc után kivettem, megfordítottam őket és a másik felüket is megszórtam sóvel, borssal, fűszerkeverékkel és további jó negyedórára visszatettem a sütőbe.


Ezalatt sütőtököt hámoztam és 5-7 mm vastag szeletekre vágtam. 1 tojásból, lisztből, vízből palacsintamasszát készítettem, a tökszeleteket lisztbe és masszába forgattam, majd forró olajban, de lassú tűznél megsütöttem.

EK - 2010/12