Kolbászos csavart hús
Disznócombból 3 naaaagy szeletet vágtam, kipotyoltam (klopfoltam) és sóztam-borsoztam. Előzőleg keményre főztem 5 tojást, majd apróra daraboltam. Egy piros húsú paprikát nagyon apró kockákra vágtam és egy csokor petrezselyemzöldet is felaprítottam. Az egészet összekevertem és egy evőkanálnyi tejföl segítségével jó pépesre kavartam. Sót, borsot, szerecsendiót tettem bele. Megmostam 3 szál nagyon vékony kolbászt.
Egy lapítóra (vágódeszka) egy darab alufóliát terítettem, ráfektettem a hússzeleteket, rákentem a tojásos massza 1/3-át, az egyik végébe ráhelyeztem egy szál kolbászt, majd a fólia segítségével elkezdtem jó szorosan feltekerni. Végül megcsavartam a fóliát a két végén, hogy teljesen leszorítsam, és a tekercset egy tepsibe raktam. Ugyanígy jártam el a másik két szelet hússal és a többi hozzávalóval. A tepsibe ujjnyi vizet öntöttem és kb 40-50 perc alatt megsütöttem. Hagytam kihűlni a fóliában és utána rézsútosan szeleteltem.
Voltam olyan ügyes, hogy a készítése alatt készült fotókat (és azokat amiket rögtön az elkészülése után csináltam) egy gombnyomással letöröltem a fényképezőgép memóriakártyájáról, úgyhogy későbbi felvételem van róla. De ami kell, az úgyis látszik!
EK- 2010/1
Sült pisztráng „mamakrumplival”
Ez a halacska az utolsó előtti adag volt abból, amit István még az ősszel fogott Vármezőn. Annyira vártuk, hogy megehessük, nem ronthattam el. Szokásomtól eltérően ezúttal a halat is előző nap délutánján olvasztottam ki és a hűtőben pácolódott sütésig. Jól átmostam őket, megtörölgettem papírkendővel és beirdaltam, kb. ujjnyi távolságot hagyva a bemetszések között. A pisztráng amúgy nem túl szálkás hal, ezért nem kellett sűrűbben irdalni. Sót, borsot és egy kevés fokhagymaport összevegyítettem és a keverékkel kívül-belül jól bedörzsöltem a halakat. Lefóliáztam és másnapig a hűtőbe tettem.
Egy serpenyőben kisujjnyi olajat forrósítottam, a halakat lisztben jól megforgattam és mindkét oldalukon pirosra-ropogósra sütöttem.
Amíg sültek, nagylyukú reszelőn lereszeltem az előzőleg megfőtt és kihűlt krumplit és picit megsóztam. Egy másik serpenyőben pici olajat hevítettem, rádobtam egy kiskanálnyi pirospaprikát és rögtön öntöttem rá kb. féldecinyi vizet, hogy nehogy megégjen. Ezután beleborítottam a reszelt krumplit és állandóan kavargatva, jól átforrósítottam. Még sóztam egy picit és megszórtam egy kevés borssal is. Végül, két kanál segítségével galuskákat formázva belőle, a hal mellé tettem a tányérra. Citrommal és némi friss zöldséggel díszítettem még a tányért.
Melinda diós-meggyes-mazsolás tortája
Pontos receptet nem tudok (még), de el akarom kérni, hiszen angyon finom volt a torta. Igaz, a cukorból majd megvonok belőle, hiszen nekünk túl édes volt, de ettől függetlenül, az íze remek volt. Csak nagyjából tudom hogyan készült, az adagokat viszont nem. Talán egy gyakorlottabb sütőfőzőnek ennyi is elég, én, mindenesetre, biztos belevágnék így is a sütésébe.
Kellett hozzá két négyszögletű sárga, azaz natúr piskótalap, amiket kettőbe vágott és megöntözött sziruppal. (Sajnos, a leszűrt meggynek a szirupját használta, ami méginkább édesítette.) A krémhez pedig cukorból és vízből szirupot főzött, beletette a darált diót, majd a leszűrt meggyet és a beáztatott majd szintén leszűrt mazsolát. Amikor kihűlt, hozzáadott még habosra kavart margarint és megtöltötte vele a tortalapokat. A tetejét és oldalát növényi tejszínhabbal vonta be, a meglévő gyümölcsökkel pedig én díszítettem ilyenre:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése