Muffin

Jómúltkoriban kaptam Zitától vagy nyolcoldalnyi kinyomtatott muffinreceptet. Múlt vasárnap pedig meg is kóstoltatott velem valami muffint, ami igencsak ízletes volt, és bevallása szerint ott az elkészítési módja a receptek között.

Tegnap reggel, a hajnali szopi után úgy döntöttem, hogy nem fekszem vissza, hanem inkább összedobok reggelire valami finomat. Még nem tudtam mi legyen, de aztán hirtelen eszembe utott a muffin. Tökkkkéletes! – gondoltam és máris láttam (volna) hozzá. De akkor jutott eszembe, hogy oké, ez meglesz, de mit egyék Kisebbikem? Muffin tej és tojás nélkül? Nem hittem volna, hogy létezik ilyen, de megmentésemre a receptek között az első a Reform muffin névre hallgatott. Először ez készült el, a megfelelő változtatásokkal, persze, de le fogom írni az eredeti receptet is. Most viszont, mivel látványilag és ízben is (bár finom volt, csak éppen a másikkal összehasonlítva maradt alul) csupán második helyre került, a másikat írom le először.

Sonkás-sajtos muffin, avagy kitűnő alternatívája a reggeli szendvicsnek, az iskolai, munkahelyi tízórainak

Hozzávalók:
- fél csésze tej (kb. 1,7-2 dl-t használtam végül)
- negyed csésze tejföl (3 kanállal tettem, de a tejföl nem folyós volt, hanem nagyon vastag)
- 2 ek. olaj
- 1 tojás
- 1 csésze liszt
- 2 teáskanál apróra vágott snidling (én a tavaszi fűszerkeverékemből tettem bele)
- 1 teáskanál sütőpor
- 2 cikk fokhagyma apróra vágva
- kockára vágott sajt (lehet maradék is, az sem baj, ha szárazabb, szóval mindegy milyen) ízlés szerint (kb. 7-8 dekát használtam)
- apróra vágott sonka ízlés szerint (5 kisebb szeletet daraboltam fel)
- egy közepes hagyma (én vöröset használtam, de máshol lilának hívják) nem túl apróra darabolva
- só, bors

A sütőt bekapcsoltam (200 fokra illik, de én nem tudok hőmérsékletet állítani) és a muffinformákat jól kivajaztam, az aljukat megszórtam pici liszttel is. A tojást felvertem, hozzákevertem a tejfölt, a tejet és az olajat is. A liszthez tettem a sütőport, a sót, borsot, hagymát, fokhagymát, zöldfűszert, sonkát és sajtot. Picit összekevertem, majd hozzáöntöttem a folyékonyakat is. Jól elkevertem, és mivel túl sűrűnek bizonyult a massza, picit megtoldottam a receptben írt tejmennyiséget. Kanállal a formákba tettem a masszát, kb. ¾-ig töltöttem meg őket, majd a tepsit betettem a forró sütőbe. A receptben 15-20 perc sütéi időt írt, de fogalmam sincs, hogy én meddig sütöttem. Isteni finom lett. Férjecském, mielőtt megkóstolta volna, megkérdezte kissé lenézően: - És ez a reggeli? Igen – mondtam – egyed csak! Na nehogy azt higgyétek, hogy maradt legalább egy is, hogy levigyem Zitának kóstolóba! Jégcsapretekkel és kígyóuborkával ettük.

Mint írtam, Borókámnak is készült spéci muffin (tojás-, tej- és gluténmentes), de szokatlan állaga miatt nem volt annyira befutó nálunk, nagyoknál. Kicsi drágám, de még Nagyobbikom is, szívesen majszolgatja!

Hozzávalók:
- 16 dkg kölesliszt
- 14 dkg teljes kiőrlésű rizsliszt
- 3 ek. krumplipehely
- 1 kiskanál sütőpor (lehet, hogy mehetett volna több is)
- 2 dl víz
- 2 dl narancslé (vagy bármilyen lé, nekem ez volt)
- 3 ek. méz
- 2 ek. olaj
- 1 kiskanál fahéj
- 1 hámozott alma kockákra vágva
- 5 dkg mazsola
- pici só

A sütőt bemelegítettem, a formákat kiolajoztam és pici rizsliszttel szórtam meg az aljukat. Az előzőhöz hasonlóan, külön összekevertem a száraz és külön a folyékony hozzávalókat, majd összekavartam őket. Hagytam kb. 10 percet állni, hogy a lisztek kissé megduzzadjanak, majd a formákba töltöttem. 15-20 perc ennek is az előírt idő, de ezt se tudom mennyi ideig sütöttem.

Az eredeti Reform muffin-recept:
1 csomag zabkorpa (sajnos nem írt dekát, úgyhogy fogalmam sincs mennyi lehet, talán van valami standard mennyiségű zabkorpacsomag), fél csomag sütőpor, 10 dkg mazsola, 1 marék durvára vágott dió, 2 teáskanál fahéj, 2 dl tej, 2 dl almalé, 1 apróra vágott alma, 5 ek. méz, 2 ek. olaj, fél tábla vagdalt ét- vagy tejcsoki.
Az elkészítése ugyanaz, és szintén kell hagyni állni, hogy a zabkorpa magába szívjon a nedvességből.

A sós muffinnál említett tavaszi fűszerkeverék hozzávalói: petrezselyemzöld, kapor, fokhagymaszár, zellerzöld, csombor (borsikafű), pici lestyán, kakukkfű. És csak azért tavaszi, mert tavasszal szoktam elkészíteni, amikor még minden teljesen friss, új, zsenge. Lehet máskor is eltenni, de annak biztos nem ilyen az íze.:D A növényeket megmosom, megszikkasztom, majd apróra vágom. Egy tálban öszekeverem őket, majd jól zárható dobozban a fagyasztóba teszem.