Répa, retek, mogyoró..., avagy megreformált diéta

Mint megemlítettem egyszer, módosítottam a 90 napos diétát. Pénztárcám és ízlésem szerint. Mert tény és való, hogy ebben az időszakban 1-2 kiló gyümölcsért, bizony szép summát kell fizetni, és egy gyümölcsnapon talán ennyi nem is elég. Másodsorban pedig, novemberben azért hagytam abba a fogyókúrát, mert egyszerűen nem tudtam gyümölcsöket enni. Nem csúsztak le a torkomon, inkább koplaltam, és bár hatásos lett volna, ez a diéta mégsem erről szól, úgyhogy abbahagytam. Szép lassan visszajött a gyümölcsszeretetem, de azt megelőzendő, hogy ismét így járjak, mást eszeltem ki: a gyümölcsnapot átalakítom nyerszöldség, azaz salátanappá. Reggelire ugyanúgy, mint más napokon, gyümölcsöt eszem (merthát nem úgy gondoltam, hogy teljesen kiiktatom az efféléket), ebédre, vacsorára pedig összeütök valami finom salátát. Bevallom, így teljesen másképp lehet bírni ezt a napot, mert érzem, hogy ettem, hogy rendes ételt ettem. Persze, nyáron más a helyzet, amikor jól lehet lakni idénygyyümölcsökkel (cseresznye, dinnye, barack), de most szinte csak az alma-banán-körte trióban bízhatok, mert a többi gyümölcstől csak éhesebb leszek!

No, de mondjam el konkrétan is...

A cím nem véletlen. Sárgarépa-retek-salátát ettem pénteken. Egy murkot (répát) és egy fél jégcsapretket nagylyukú reszelőn lereszeltem, meglocsoltam citromlével, megszórtam sóval, egy kis fokhagymaporral és egy pici olívaolajat is öntöttem rá. Készítése közben valahogy eszembe jutott a mondóka: répa, retek, mogyoró... és máris azon kaptam magam, hogy zúzom a pörkölt sós mogyorót és megszórom vele a salátámat. Hihetetlen volt az ízkombináció: a mogyoró nagyon jól passzolt a saláta savanykás, fokhagymaleheletű ízéhez, úgyhogy, szerintem ez a saláta gyakrabban is fog készülni nálunk.

A tálból nem szedtem át az összes salátát a tálkámba, így az ottmaradottat (mogyoró nélkül, természetesen) Kisebbikem vágta be: nagyon örülök, hogy neki is ízlenek a nyers zöldségek. Este is bebizonyította...


Hagyományos céklasaláta


Errefelé a céklát sajnos sokan csak egyféleképpen tudják elkészíteni, és mégsajnosabb, hogy szinte csak ezt az egyféle salátát tudják elképzelni is belőle. A céklát héjában megfőzik, majd lereszelik, sós-cukros-ecetes vízzel leöntik és reszelt tormával, egész köménnyel ízesítik. Tulajdonképpen isteni saláta, lehet enni ételek kísérőjeként, de önmagában is megállja a helyét. Nos, én ezt készítettem el, de reformosítottam egy kicsit. A céklákat meghámoztam és nyersen lereszeltem. A többi ugyanaz volt. Vizet nagyon keveset kell hozzáönteni, mert úgyis ereszt levet a saláta. Ha valaki esetleg nem szereti a zöldség ress, ropogós állagát, akkor készítse el hamarabb a salátát és hagyja egy ideig állni. Úgy is nagyon finom. Különben nyers céklasalátát én gyakran szoktam enni, kész kín számomra az a 2-3 nyári hónap, amikor nem lehet kapni, illetve a kertben még nincs. Erről fotó nem készült, sajnos.