Újabb változat ITT.
Ezt a kenyérféleséget kísérleteztem ki a kisebbik lányomnak. Muszáj volt módosítanom az eredeti receptet; egyrészt mert nem találtam meg minden hozzávalót, másrészt pedig eredetileg tojásfehérje is kellett bele, Kisebbikemet viszont tej-, tojás-, hús- és gluténmentes diétára fogtam. (Bővebben róla: itt.)
De míg az első három kihagyása abszolút nem okoz gondot, fejtörést nekem, a kenyér hiánya bizony nagy gond volt. Az első gluténmentes kenyér ehető volt, nem mondom, de kissé féltem is tőle: tudom, hogy jól átsült, mégis olyan nyersszerű volt, nedves, pontosan, mint egy kifacsart szivacs. Amit tegnap sütöttem, sokkal jobb lett. Nem olyan, mint a hagyományos kenyér, de mint Harmony is írta, ezek sosem lesznek épp ugyanolyanok, úgyhogy nem is az eredeti kenyérízt kell keresni bennük. Nekem pedig az a lényeg most, hogy legyen, amire ezt-az rákenjek, amit beleaprítsak az ételekbe, hogy tartalmasabbak, laktatóbbak legyenek.
Most azt írom le, hogyan készítettem tegnap, de majd megjelölöm az eredeti recept forrását is.
Gluténmentes kenyér
- 10 dkg rizsliszt
- 10 dkg krumplipehely
- 15 dkg kukoricakeményítő
- 1 tk. só
- 2 ek. olaj
- 2,5 dkg élesztő
- 1 tk. cukor
- kb. 4 dl langyos víz
- késhegynyi szódabikarbóna
Az élesztőt elkevertem a cukorral, míg folyós nem lett és felengedtem némi vízzel (a kimért 4 dl-ből). Kimértem a lisztet, a pelyhet és a keményítőt, rájuk szórtam a sót és a szódabikarbónát. Végül a lisztkeverékhez öntöttem az élesztős vizet és további langyos vizet töltve hozzá, összegyúrtam. Néhány percig erőteljesen gyúrtam, míg a massza jól összeállt és közepes keménységű tészta lett belőle. Ekkor hozzágyúrtam az olajat is és egy tálba téve, letakarva, hagytam kelni 30 percet. Ezután ismét átgyúrtam, 12 kis cipócskára osztottam, szép labdákat formáltam belőlük és a kikent muffintepsibe helyeztem őket. (Így könnyebben átsültek, mintha egészben hagyom a tésztát.) Még hagytam kelni vagy 20 percet és utána mentek a forró sütőbe. Kb. félórát sültek. Félidőben meg kellett volna kennem a tetejüket olajjal, de elfelejtettem, így kissé kemények maradtak. Végül kiborítottam őket egy tálba, megspricceltem egy kis vízzel és egy konyharuhával letakarva hagytam kihűlni.
Hogy szereti-e a lányom, nem tudom, de megeszi és ez a lényeg. Azért nagyon remélem, hogy valóban csak két-három hétig kell megvonnom tőle a gluténes dolgokat, mert így nagyon nehéz rendesen etetni, főleg reggel és este. Még jó, hogy a kásákat nagyon szereti!
Az eredeti receptet itt találtam. Köszönöm, Limara!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2009. március 17., kedd
Gluténmentes kenyér
Újabb változat ITT.
Ezt a kenyérféleséget kísérleteztem ki a kisebbik lányomnak. Muszáj volt módosítanom az eredeti receptet; egyrészt mert nem találtam meg minden hozzávalót, másrészt pedig eredetileg tojásfehérje is kellett bele, Kisebbikemet viszont tej-, tojás-, hús- és gluténmentes diétára fogtam. (Bővebben róla: itt.)
De míg az első három kihagyása abszolút nem okoz gondot, fejtörést nekem, a kenyér hiánya bizony nagy gond volt. Az első gluténmentes kenyér ehető volt, nem mondom, de kissé féltem is tőle: tudom, hogy jól átsült, mégis olyan nyersszerű volt, nedves, pontosan, mint egy kifacsart szivacs. Amit tegnap sütöttem, sokkal jobb lett. Nem olyan, mint a hagyományos kenyér, de mint Harmony is írta, ezek sosem lesznek épp ugyanolyanok, úgyhogy nem is az eredeti kenyérízt kell keresni bennük. Nekem pedig az a lényeg most, hogy legyen, amire ezt-az rákenjek, amit beleaprítsak az ételekbe, hogy tartalmasabbak, laktatóbbak legyenek.
Most azt írom le, hogyan készítettem tegnap, de majd megjelölöm az eredeti recept forrását is.
Gluténmentes kenyér
- 10 dkg rizsliszt
- 10 dkg krumplipehely
- 15 dkg kukoricakeményítő
- 1 tk. só
- 2 ek. olaj
- 2,5 dkg élesztő
- 1 tk. cukor
- kb. 4 dl langyos víz
- késhegynyi szódabikarbóna
Az élesztőt elkevertem a cukorral, míg folyós nem lett és felengedtem némi vízzel (a kimért 4 dl-ből). Kimértem a lisztet, a pelyhet és a keményítőt, rájuk szórtam a sót és a szódabikarbónát. Végül a lisztkeverékhez öntöttem az élesztős vizet és további langyos vizet töltve hozzá, összegyúrtam. Néhány percig erőteljesen gyúrtam, míg a massza jól összeállt és közepes keménységű tészta lett belőle. Ekkor hozzágyúrtam az olajat is és egy tálba téve, letakarva, hagytam kelni 30 percet. Ezután ismét átgyúrtam, 12 kis cipócskára osztottam, szép labdákat formáltam belőlük és a kikent muffintepsibe helyeztem őket. (Így könnyebben átsültek, mintha egészben hagyom a tésztát.) Még hagytam kelni vagy 20 percet és utána mentek a forró sütőbe. Kb. félórát sültek. Félidőben meg kellett volna kennem a tetejüket olajjal, de elfelejtettem, így kissé kemények maradtak. Végül kiborítottam őket egy tálba, megspricceltem egy kis vízzel és egy konyharuhával letakarva hagytam kihűlni.
Hogy szereti-e a lányom, nem tudom, de megeszi és ez a lényeg. Azért nagyon remélem, hogy valóban csak két-három hétig kell megvonnom tőle a gluténes dolgokat, mert így nagyon nehéz rendesen etetni, főleg reggel és este. Még jó, hogy a kásákat nagyon szereti!
Az eredeti receptet itt találtam. Köszönöm, Limara!
Ezt a kenyérféleséget kísérleteztem ki a kisebbik lányomnak. Muszáj volt módosítanom az eredeti receptet; egyrészt mert nem találtam meg minden hozzávalót, másrészt pedig eredetileg tojásfehérje is kellett bele, Kisebbikemet viszont tej-, tojás-, hús- és gluténmentes diétára fogtam. (Bővebben róla: itt.)
De míg az első három kihagyása abszolút nem okoz gondot, fejtörést nekem, a kenyér hiánya bizony nagy gond volt. Az első gluténmentes kenyér ehető volt, nem mondom, de kissé féltem is tőle: tudom, hogy jól átsült, mégis olyan nyersszerű volt, nedves, pontosan, mint egy kifacsart szivacs. Amit tegnap sütöttem, sokkal jobb lett. Nem olyan, mint a hagyományos kenyér, de mint Harmony is írta, ezek sosem lesznek épp ugyanolyanok, úgyhogy nem is az eredeti kenyérízt kell keresni bennük. Nekem pedig az a lényeg most, hogy legyen, amire ezt-az rákenjek, amit beleaprítsak az ételekbe, hogy tartalmasabbak, laktatóbbak legyenek.
Most azt írom le, hogyan készítettem tegnap, de majd megjelölöm az eredeti recept forrását is.
Gluténmentes kenyér
- 10 dkg rizsliszt
- 10 dkg krumplipehely
- 15 dkg kukoricakeményítő
- 1 tk. só
- 2 ek. olaj
- 2,5 dkg élesztő
- 1 tk. cukor
- kb. 4 dl langyos víz
- késhegynyi szódabikarbóna
Az élesztőt elkevertem a cukorral, míg folyós nem lett és felengedtem némi vízzel (a kimért 4 dl-ből). Kimértem a lisztet, a pelyhet és a keményítőt, rájuk szórtam a sót és a szódabikarbónát. Végül a lisztkeverékhez öntöttem az élesztős vizet és további langyos vizet töltve hozzá, összegyúrtam. Néhány percig erőteljesen gyúrtam, míg a massza jól összeállt és közepes keménységű tészta lett belőle. Ekkor hozzágyúrtam az olajat is és egy tálba téve, letakarva, hagytam kelni 30 percet. Ezután ismét átgyúrtam, 12 kis cipócskára osztottam, szép labdákat formáltam belőlük és a kikent muffintepsibe helyeztem őket. (Így könnyebben átsültek, mintha egészben hagyom a tésztát.) Még hagytam kelni vagy 20 percet és utána mentek a forró sütőbe. Kb. félórát sültek. Félidőben meg kellett volna kennem a tetejüket olajjal, de elfelejtettem, így kissé kemények maradtak. Végül kiborítottam őket egy tálba, megspricceltem egy kis vízzel és egy konyharuhával letakarva hagytam kihűlni.
Hogy szereti-e a lányom, nem tudom, de megeszi és ez a lényeg. Azért nagyon remélem, hogy valóban csak két-három hétig kell megvonnom tőle a gluténes dolgokat, mert így nagyon nehéz rendesen etetni, főleg reggel és este. Még jó, hogy a kásákat nagyon szereti!
Az eredeti receptet itt találtam. Köszönöm, Limara!
7 megjegyzés:
-
Limara írta...
-
Igazán nincs mit,nagyon szívesen! Sajnálom, hogy diétára szorultok, remélem, hogy hamarosan megoldódnak a gondok!
-
2009. március 17. 18:30
-
sedith írta...
-
Limara, én is remélem! Köszi.:)
-
2009. március 17. 19:42
-
Ré írta...
-
Nagyon jó ötlet, hogy nálunk is legyen GBT, erre már én is gondoltam, csak nem tudtam, hogy vagyunk annyian.
Valamikor húsvét után lenne jó, mert akkor már az idő is szebb (nálunk most épp szakad a hó), vagy te hogy gondolod? Vajon kik lennének még benne?
Puszillak -
2009. március 18. 10:33
-
Ré írta...
-
Ja igen, mi ez a nagy étteremátalakítás dolog? Már több helyen is láttam, de még nem sikerült kinyomoznom. :))
-
2009. március 18. 10:34
-
sedith írta...
-
Ré, hát lennétek vagy hárman Csíkszeredából (Ottis, Jutka), lennék én és Krókusz Vásárhelyről, Andici is idevalósi, bár ő a magyar határ mellől nem tudom hogy hajlandó lenne-e valahová "belejebb" utazni, főleg, hoyg most babát is vár; és még talán vannak mások is, akikről még nem tudunk, de jelentkeznének. VAgy lehet, hoyg vannak olyanok, akikről én vagy te nem tudunk, de a többiek igen. Megbeszéljük, ok?
És igen, szerintem is valamikor májusban lehetne aktuális. És szerintem szombati napon. De ezt még meglátjuk.
Puszi
Jaj, a gasztro.miner.hu-n olvashatsz erről az étteremalakításos dologról. Az a lényeg, hoyg ezzel kezded a bejegyzésedet ahhoz, hoyg minél szélesebb körben ismertessük a műsort. -
2009. március 18. 13:30
-
harmony írta...
-
hahó, itt vagyok:) köszi a receptet, sajnos élesztős és azt nem szabad:(
nem hagytad túl gyorsan abba a diétáztatást? több hónap kell az ilyen javulásokhoz szerintem... de reméljük hogy javulni fog így is, én szívből kívánom:) -
2009. március 24. 16:04
-
sedith írta...
-
Lehet, hogy túl hamar abbahagytam, nem is csináltam addig, ameddig terveztem. De rengeteget olvastam utána, és beszéltem allergiásokkal is. A lisztérzékenyeknek, szinte kivétel nélkül, állandó hasmenésük van. A lányomnak még sosem ment a hasa. A tejet, tojást most csak úgy kapja, ha véletlenül benne van valamelyik ételben, külön még nem. És igyekszem magunknak is azok nékül főzni. A húst igazából csak azért hagytam el, hoyg akkor ne legyen semmilyen állati eredetű tápláléka, de én az egészséges fejlődéshez szükségesnek tartok mindenféle-fajta táplálékot. Nem szeretem a túlzásokat, nem eszünk családilag sem minden nap húst, de nem szeretném kihagyni teljesen az étrendünkből. Így a lányoméból sem. Legalábbis ha nem muszáj, illetve ha nem ő maga dönt majd másként.
Arra jutottunk a doktornővel, hoyg adunk egy esélyt a tavasznak, időváltozásnak, hátha a nedvesebb levegővel az ő foltjai sem jelennek többé meg, ha pedig mégis előjönnek, akkor orvosilag a végére járunk. Ha tudunk. -
2009. március 26. 8:36
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Igazán nincs mit,nagyon szívesen! Sajnálom, hogy diétára szorultok, remélem, hogy hamarosan megoldódnak a gondok!
Limara, én is remélem! Köszi.:)
Nagyon jó ötlet, hogy nálunk is legyen GBT, erre már én is gondoltam, csak nem tudtam, hogy vagyunk annyian.
Valamikor húsvét után lenne jó, mert akkor már az idő is szebb (nálunk most épp szakad a hó), vagy te hogy gondolod? Vajon kik lennének még benne?
Puszillak
Ja igen, mi ez a nagy étteremátalakítás dolog? Már több helyen is láttam, de még nem sikerült kinyomoznom. :))
Ré, hát lennétek vagy hárman Csíkszeredából (Ottis, Jutka), lennék én és Krókusz Vásárhelyről, Andici is idevalósi, bár ő a magyar határ mellől nem tudom hogy hajlandó lenne-e valahová "belejebb" utazni, főleg, hoyg most babát is vár; és még talán vannak mások is, akikről még nem tudunk, de jelentkeznének. VAgy lehet, hoyg vannak olyanok, akikről én vagy te nem tudunk, de a többiek igen. Megbeszéljük, ok?
És igen, szerintem is valamikor májusban lehetne aktuális. És szerintem szombati napon. De ezt még meglátjuk.
Puszi
Jaj, a gasztro.miner.hu-n olvashatsz erről az étteremalakításos dologról. Az a lényeg, hoyg ezzel kezded a bejegyzésedet ahhoz, hoyg minél szélesebb körben ismertessük a műsort.
hahó, itt vagyok:) köszi a receptet, sajnos élesztős és azt nem szabad:(
nem hagytad túl gyorsan abba a diétáztatást? több hónap kell az ilyen javulásokhoz szerintem... de reméljük hogy javulni fog így is, én szívből kívánom:)
Lehet, hogy túl hamar abbahagytam, nem is csináltam addig, ameddig terveztem. De rengeteget olvastam utána, és beszéltem allergiásokkal is. A lisztérzékenyeknek, szinte kivétel nélkül, állandó hasmenésük van. A lányomnak még sosem ment a hasa. A tejet, tojást most csak úgy kapja, ha véletlenül benne van valamelyik ételben, külön még nem. És igyekszem magunknak is azok nékül főzni. A húst igazából csak azért hagytam el, hoyg akkor ne legyen semmilyen állati eredetű tápláléka, de én az egészséges fejlődéshez szükségesnek tartok mindenféle-fajta táplálékot. Nem szeretem a túlzásokat, nem eszünk családilag sem minden nap húst, de nem szeretném kihagyni teljesen az étrendünkből. Így a lányoméból sem. Legalábbis ha nem muszáj, illetve ha nem ő maga dönt majd másként.
Arra jutottunk a doktornővel, hoyg adunk egy esélyt a tavasznak, időváltozásnak, hátha a nedvesebb levegővel az ő foltjai sem jelennek többé meg, ha pedig mégis előjönnek, akkor orvosilag a végére járunk. Ha tudunk.
Megjegyzés küldése