2010. május 2., vasárnap

Virágos kosár-torta


Sógornőmnek volt tegnap születésnapja. Elvállaltam (ismét) a torta készítését, amibe Anyu (ti. anyósom) is beszállt, kivéve tisztességesen a részét belőle. Bevallom, egyedül nem ilyen díszítést készítettem volna, sőt, azt is bevallom, hogy ilyen díszítést ketten sem vállalnánk még egyszer. Egy egész napunk ráment, mire ától zéig meglettünk a tortával. Együtt sütöttük a lapokat: én kevertem, Anyu felügyelte a sütést. A krémet magam csináltam, a tortát én állítottam össze, illetve a fondantot is egyedül gyúrtam össze előzőleg. Anyu a virágokat fabrikálta több órán át, én a leveleket vagdostam ki-mintáztam meg, majd együtt fontuk a kosármintát és együtt díszítettük. Bár a végleges díszítést Anyu adta meg. Két kis fület szerettünk volna még sodorni a torta két rövidebbik végére, de már egyszerűen időnk és idegünk sem volt hozzá. Szóval: nehéz munka volt, és most az egyszer, senkinek sem ajánlom, hogy belevágjon. Mármint a kosárminta elkészítésébe, mert maga a torta összeállítása gyerekjáték. A virágokat is el lehet előre készíteni. Most már biztos, hogy veszek egy kosárminta-formázót.

A torta - sógornőm kívánságára - diós-tejszínes lett, pontosan olyan, mint amilyet Kisebbikemnek készítettem a szülinapjára, katicabogár-álcával. Nagyon finom lett, mindenkinek ízlett. És főleg mindenki csak csodálkozott és csodálkozott a kivitelezésén. Bezsebeltük a dicséreteket tisztességesen.
4 piskótalapból állítottuk össze, amik háromtojásos diós piskóták voltak, a krémhez pedig 1 l tejszínt, cukrot és kb. 80 dkg mascarponét kevertem ki. Az oldalát és a tetejét cukorral kikevert vajjal vontam be. Ezúttal a tetejére kb. félcentis krémréteget húztam a vajból, hogy szépen fedve legyen a piskóta és a virágokat is legyen, amibe beleállítani. A "fű" zöld kókuszból készült, a virágok pedig fehér, és pirosas, illetve piros fondantból.

EK - 2010/6



20 megjegyzés:

Niki írta...

Nagyon ügyesek vagytok:)Gratulálok:-DD És gyönyörű szép lett:)

Andi/cuki írta...

Gratulálok az Ünnepeltnek, Nektek meg megemelem a kalapom!:-))
Eszméletlen szép!:-))

jókaja írta...

Valahol az asztal alatt keresem az állam :-)
Ilyet egy hivatásos cukrász se egy óra alatt dob össze. Fantasztikusak vagytok!

Csilla írta...

Gyönörűséges lett. Gratula a készítőknek és boldog szülinapot az ünnepeltnek!

Bianka írta...

Gyönyörű, igazi mester vagy :)

Főz és fecseg írta...

Gratulálok, fantasztikusan néz ki!

Zita írta...

Gyönyörű lett, én nem tudnék ilyen szép rózsákat készíteni, megérte a fáradtságot.

Mónika írta...

Csak ámulok, és bámulok...
Gyönyörű!
Igazi mestermű!
:)

Kati írta...

Jaj, Edith! Ez gyönyörűszép!!!! Nagyon-nagyon ügyesek vagytok, meg bátrak, hogy belevágtatok... Viszont megérte. Tisztára, mintha cukrász csinálta volna!!! :-)

szannalina írta...

Na ez gyönyörű lett! Hibátlan! Kitünő! s még sorolhatnám tovább!
Nagyon ügyesek vagytok! Gratulálok!

Andi írta...

Meseszép! Csak ámulok.... :-)

Judit írta...

Hát nem csodálom, hogy megdicsérték... ha az íze is olyan finom volt, mint ahogy kinéz (és biztosan így van), akkor igazán mestermű lett!

sedith írta...

Köszönöm mindenkinek!:) Azért néhányan túloztatok! Lett volna még mit dolgozni rajta!:)
Puszi

duende írta...

Ha ez segít feledtetni a készítés gyötrelmeit: tátva maradt a szám! Úgy 5 percre! :))
Eith, ez valami csoda. Gratulálok a brigádnak, kész cukrászmesterek vagytok! :)

szepyke írta...

A jó Isten éltesse az ünnepeltet, és valaki keresse meg az arcomat valahol az asztal alatt...

Nagyon ügyesek vagytok!:)

4gyerek írta...

Hú, én ezt most vettem észre. Alattam a műhely, arcom odáig szakadt. Kéretik felhozni, magamtól nem bírom visszaemelni.
Gyönyörű, de ezzel sok újat úgy sem mondtam.
De senki nem említette, hogy irígyli tőled az anyósod. Engedtessék meg erre elsőként jelentkeznem.

sedith írta...

4gyerek, igazán hízelgő, amit írsz...:)
Anyósom pedig tényleg egy remek asszony. Jól kijövünk egymással, sokat segítenek és segítünk egymásnak. Ma lesz pl. a negyedik nap, hogy a csajokat vigyázza, mert nem vihetem őket oviba a megfázásuk miatt. Tegnap, közben, beszárított és kivasalt 2 adag ruhát is.:) Szóval, tányleg áldás ő itt nekem. :)

Ditta írta...

Szia!

Nagyon szépek a tortáid,meg az egész oldalad ,ügyes vagy,gratulálok:)

Ditta

sedith írta...

Ditta, nagyon örülök!:) Hálás köszönetem szavaidért!:)

Névtelen írta...

Kedves Edit! Igaz hogy jó régen volt már ez a rózsás kosártorta, én most kezdek csak böngészni a neten torta ügyben, és most bukkantam rá erre a csodára,(a kosártortára gondolok),a lélegzetem elállt tőle. Elhiszem, hogy a végére már besokalltatok, de gondolom a dicséretek kompenzálták a fáradságot. Csak szuperlatívuszokban tudnám kifejezni magam!!!!! Gratulálok, gondolom azóta készítettél már sok egyéb tortát is. Ilyet vajon csináltál-e még egyszer? :) Anyós-ügyben tényleg irígylésre méltó vagy. Remélem egyszer majd én is ilyen leszek. Mármint anyós. :) Üdvözlettel, Bálintné Szekér Zita

2010. május 2., vasárnap

Virágos kosár-torta

Bejegyezte: sedith dátum: 15:33

Sógornőmnek volt tegnap születésnapja. Elvállaltam (ismét) a torta készítését, amibe Anyu (ti. anyósom) is beszállt, kivéve tisztességesen a részét belőle. Bevallom, egyedül nem ilyen díszítést készítettem volna, sőt, azt is bevallom, hogy ilyen díszítést ketten sem vállalnánk még egyszer. Egy egész napunk ráment, mire ától zéig meglettünk a tortával. Együtt sütöttük a lapokat: én kevertem, Anyu felügyelte a sütést. A krémet magam csináltam, a tortát én állítottam össze, illetve a fondantot is egyedül gyúrtam össze előzőleg. Anyu a virágokat fabrikálta több órán át, én a leveleket vagdostam ki-mintáztam meg, majd együtt fontuk a kosármintát és együtt díszítettük. Bár a végleges díszítést Anyu adta meg. Két kis fület szerettünk volna még sodorni a torta két rövidebbik végére, de már egyszerűen időnk és idegünk sem volt hozzá. Szóval: nehéz munka volt, és most az egyszer, senkinek sem ajánlom, hogy belevágjon. Mármint a kosárminta elkészítésébe, mert maga a torta összeállítása gyerekjáték. A virágokat is el lehet előre készíteni. Most már biztos, hogy veszek egy kosárminta-formázót.

A torta - sógornőm kívánságára - diós-tejszínes lett, pontosan olyan, mint amilyet Kisebbikemnek készítettem a szülinapjára, katicabogár-álcával. Nagyon finom lett, mindenkinek ízlett. És főleg mindenki csak csodálkozott és csodálkozott a kivitelezésén. Bezsebeltük a dicséreteket tisztességesen.
4 piskótalapból állítottuk össze, amik háromtojásos diós piskóták voltak, a krémhez pedig 1 l tejszínt, cukrot és kb. 80 dkg mascarponét kevertem ki. Az oldalát és a tetejét cukorral kikevert vajjal vontam be. Ezúttal a tetejére kb. félcentis krémréteget húztam a vajból, hogy szépen fedve legyen a piskóta és a virágokat is legyen, amibe beleállítani. A "fű" zöld kókuszból készült, a virágok pedig fehér, és pirosas, illetve piros fondantból.

EK - 2010/6



20 megjegyzés on "Virágos kosár-torta"

Niki on 2010. május 2. 16:25 írta...

Nagyon ügyesek vagytok:)Gratulálok:-DD És gyönyörű szép lett:)

Andi/cuki on 2010. május 2. 16:43 írta...

Gratulálok az Ünnepeltnek, Nektek meg megemelem a kalapom!:-))
Eszméletlen szép!:-))

jókaja on 2010. május 2. 17:07 írta...

Valahol az asztal alatt keresem az állam :-)
Ilyet egy hivatásos cukrász se egy óra alatt dob össze. Fantasztikusak vagytok!

Csilla on 2010. május 2. 18:01 írta...

Gyönörűséges lett. Gratula a készítőknek és boldog szülinapot az ünnepeltnek!

Bianka on 2010. május 2. 18:54 írta...

Gyönyörű, igazi mester vagy :)

Főz és fecseg on 2010. május 2. 19:00 írta...

Gratulálok, fantasztikusan néz ki!

Zita on 2010. május 2. 20:16 írta...

Gyönyörű lett, én nem tudnék ilyen szép rózsákat készíteni, megérte a fáradtságot.

Mónika on 2010. május 2. 20:38 írta...

Csak ámulok, és bámulok...
Gyönyörű!
Igazi mestermű!
:)

Kati on 2010. május 2. 22:06 írta...

Jaj, Edith! Ez gyönyörűszép!!!! Nagyon-nagyon ügyesek vagytok, meg bátrak, hogy belevágtatok... Viszont megérte. Tisztára, mintha cukrász csinálta volna!!! :-)

szannalina on 2010. május 2. 23:00 írta...

Na ez gyönyörű lett! Hibátlan! Kitünő! s még sorolhatnám tovább!
Nagyon ügyesek vagytok! Gratulálok!

Andi on 2010. május 2. 23:02 írta...

Meseszép! Csak ámulok.... :-)

Judit on 2010. május 3. 2:58 írta...

Hát nem csodálom, hogy megdicsérték... ha az íze is olyan finom volt, mint ahogy kinéz (és biztosan így van), akkor igazán mestermű lett!

sedith on 2010. május 3. 10:20 írta...

Köszönöm mindenkinek!:) Azért néhányan túloztatok! Lett volna még mit dolgozni rajta!:)
Puszi

duende on 2010. május 3. 10:50 írta...

Ha ez segít feledtetni a készítés gyötrelmeit: tátva maradt a szám! Úgy 5 percre! :))
Eith, ez valami csoda. Gratulálok a brigádnak, kész cukrászmesterek vagytok! :)

szepyke on 2010. május 3. 12:48 írta...

A jó Isten éltesse az ünnepeltet, és valaki keresse meg az arcomat valahol az asztal alatt...

Nagyon ügyesek vagytok!:)

4gyerek on 2010. szeptember 6. 20:15 írta...

Hú, én ezt most vettem észre. Alattam a műhely, arcom odáig szakadt. Kéretik felhozni, magamtól nem bírom visszaemelni.
Gyönyörű, de ezzel sok újat úgy sem mondtam.
De senki nem említette, hogy irígyli tőled az anyósod. Engedtessék meg erre elsőként jelentkeznem.

sedith on 2010. szeptember 7. 6:03 írta...

4gyerek, igazán hízelgő, amit írsz...:)
Anyósom pedig tényleg egy remek asszony. Jól kijövünk egymással, sokat segítenek és segítünk egymásnak. Ma lesz pl. a negyedik nap, hogy a csajokat vigyázza, mert nem vihetem őket oviba a megfázásuk miatt. Tegnap, közben, beszárított és kivasalt 2 adag ruhát is.:) Szóval, tányleg áldás ő itt nekem. :)

Ditta on 2010. november 11. 19:10 írta...

Szia!

Nagyon szépek a tortáid,meg az egész oldalad ,ügyes vagy,gratulálok:)

Ditta

sedith on 2010. november 12. 10:27 írta...

Ditta, nagyon örülök!:) Hálás köszönetem szavaidért!:)

Névtelen írta...

Kedves Edit! Igaz hogy jó régen volt már ez a rózsás kosártorta, én most kezdek csak böngészni a neten torta ügyben, és most bukkantam rá erre a csodára,(a kosártortára gondolok),a lélegzetem elállt tőle. Elhiszem, hogy a végére már besokalltatok, de gondolom a dicséretek kompenzálták a fáradságot. Csak szuperlatívuszokban tudnám kifejezni magam!!!!! Gratulálok, gondolom azóta készítettél már sok egyéb tortát is. Ilyet vajon csináltál-e még egyszer? :) Anyós-ügyben tényleg irígylésre méltó vagy. Remélem egyszer majd én is ilyen leszek. Mármint anyós. :) Üdvözlettel, Bálintné Szekér Zita

Related Posts with Thumbnails